Többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke ortopédsebész. Ő is ingázik Magyarország és Anglia között. A szigetországban minősítik a kórházakat, az összehasonlító adatok nyilvánosak, így a betegek tudják, mire számíthatnak, amikor befekszenek egy-egy egészségügyi intézménybe. Ilyen rendszert vezetne be Hegedűs Zsolt Magyarországon is.

„Igenis az, hogy 90 napon belül hány beteg halt meg egy bizonyos műtét után – csípő-, térd- vagy epeműtét után – egy bizonyos kórházban, ezeket össze lehet hasonlítani. Össze lehet hasonlítani, hogy milyen rizikócsoportba tartoztak azok a betegek, ezeknek mind-mind kidolgozott példái vannak” – mondta a szakszervezeti elnök.

A szakszervezet javaslatával a rezidensszövetség vezetője egyetért.

„Nem tudom, hogy az-e probléma, hogy a betegek elpártolnak-e bizonyos egészségügyi intézménytől, vagy az a probléma, hogy a bizonyos egészségügyi intézmény olyan mutatókkal rendelkezik, hogy a betegek elpártolnak tőle, ha ezt megtudják. Én azt gondolom, hogy inkább valljunk színt, és inkább legyen átlátható a rendszer, mert úgy látjuk meg, hogy mik a gyenge pontjai, és hol kell és hol lehet javítani” – mondta Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

A kórházi minőségbiztosítási rendszer bevezetésének feltételei nincsenek meg Magyarországon az Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint. Hiányoznak azok az egészségügyi háttérintézmények, amelyek az adatokat feldolgoznák – mondta Éger István, akinek szakmai aggályai is akadnak.

„Ember által emberen végzett tevékenységet próbál mérni és próbálja beszorítani egy olyan keretrendszerbe, ahova általában a szolgáltatásokat beszorítják. Ezért és nem véletlenül, még európai uniós szinten sem tartozik a szolgáltatási direktíva szabályai alá a gyógyítás, mert az egy olyan szubjektív és bizalmi elemeket tartalmazó valami, amit nagyon nehéz objektív mérőszámokkal mérni” – fejtette ki az orvosi kamara elnöke.

Az egészségügyért felelős humántárca államtitkára szerint olyan minősítési rendszer nincs, amelynek szempontjait mindenki elfogadja.

„A kormányzat egyfajta vizsgálatot végez és kell, hogy végezzen, ez pedig a minimumfeltételek vizsgálata, ami minden beteg számára megteremti a betegbiztonságot, tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mentén mindenki alávetheti magát az orvosi beavatkozásoknak, bemehet a kórházba és a gyógyítási tevékenység folytatható, számunkra ezeknek a minőségi kritériumoknak a garantálása a legfőbb szempont” – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Magyarországon jóval többen halnak meg évente kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben. Ezt állította februárban az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport. A pontos számokat az ÁNTSZ nem volt hajlandó elárulni az egyik jogvédő szervezetnek, ezért a Társaság a Szabadságjogokért adatigénylési pert indított a hivatal ellen.