Tarlós elérte: a HÉV a MÁV-hoz került
2016. november 24., csütörtök 21:28, frissítve: csütörtök 22:40
A HÉV nyilvános üzengetések és közel egy évig tartó huzavona után került át a Budapesti Közlekedési Központtól a MÁV-hoz. „Kérem szépen, a HÉV-ek a város határig fognak járni, aztán az állam fizesse ki a többit az agglomerációnak” – mondta még 1 évvel ezelőtt Tarlós István.
Budapest főpolgármestere tavaly novemberre elégelte meg, hogy a kormány és a környékbeli települések többsége sem járul hozzá az agglomerációs közlekedés költségeihez. Tarlós István végül elérte a miniszterelnöknél, hogy a HÉV-et átvegye a MÁV. A szerelvények BHÉV-ként, azaz Budapesti Helyi Érdekű Vasútként közlekednek tovább, a részletekről a főváros a közlekedésért felelős fejlesztési minisztériummal állapodott meg. A kocka annyiban fordult, hogy a jövőben Budapestnek kell hozzájárulnia a működési költségekhez.
„Mi egy megrendelővel állunk kapcsolatban. Az NFM és a főváros egyezett meg abban, hogy a helyi és helyközi szolgáltatás térítésében mennyiben vállal részt a főváros, hiszen a helyi szolgáltatás az a Budapesten belüli szolgáltatásunk, a helyközi pedig az agglomerációs szakasz. Ők megegyeztek, mi pedig megkapjuk a szükséges forrásokat” – jelentette ki Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.
HÉV-vel 200 ezren utaznak egy átlagos napon. Ez a tendencia nem fog változni, 2050-ig további 30-40 százalékkal fog bővülni az érintett agglomeráció lakosainak száma. A BHÉV vezérigazgatója azt mondta: a menetrend és a tarifák sem változnak, Budapest határain belül BKV-jegy vagy bérlet kell a HÉV-re. A sínpályák, az állomások és a járművek is ugyanazok maradtak, a szerelvények átlagéletkora meghaladja a 42 évet.
„A legnagyobb forgalmú vonalunkon, a szentendrei vonalon az utazóközönség 40 százaléka jelentkezik. A legfontosabb szerintem az, hogy a szentendrei vonalon elsősorban frekvenciabővítéssel, a járművek kapacitásának bővítésével, színvonalának javításával lehetne egy komoly sikert elérni. Műszaki szükség alapján, azt gondolom, hogy a ráckevei vonal, ami a leginkább beavatkozásra érett. Ott az infrastruktúra, a peronok állapota és a járművek életkora a legrosszabb, illetve a legmagasabb, tehát ha fejlesztési prioritásokban gondolkodunk, akkor a ráckevei vonalon kell az első beavatkozásokat megtennünk” – fejtette ki Feldmann Márton.
Egy korábbi tanulmány szerint a HÉV fejlesztése legalább 100 milliárd forintot emésztene fel.
