2024. 04. 20. Szombat Tivadar napja
Jelenleg a TV-ben:

Paláver

Következik:

Híradó 17:00

A diákok is megszenvedik az oktatási reformokat

2016. január 30., szombat 12:59, frissítve: hétfő 10:55

Nemcsak a tanárok, de a diákok is megszenvedik az oktatási reformokat. Az államosított közoktatás egyik kidolgozója viszont úgy gondolkodik: nem kell mindenkinek gimnáziumba járnia. Közben a Pedagógusok Szakszervezete bejelentette, hogy részt vesz a jövő heti köznevelési kerekasztalon. Már több mint 450 oktatási intézmény csatlakozott a miskolci gimnáziumok petíciójához.

„A Herman Ottó Gimnázium tanári testülete nyílt levélben fejezte ki aggályait a jelenlegi oktatási rendszer ellen. Részben felhívták a figyelmet a diákok és a tanárok ésszerűtlen túlterhelésére, valamint a dologi és az anyagi feltételek hiányára, amelyek így megnehezítik a zökkenőmentes oktatást a mindennapokban” – mondta Köteles Ádám, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója.

Nemcsak a tanárok, de a diákok is besokalltak, egy átlagos középiskolásnak 35 órája van hetente. „Egy bizonyos pont után sokan már nem bírják, feladják. Ráadásul pont azoknak veszik el a kedvét a tanulástól, akik a legszorgalmasabbak vagy a legkitartóbbak voltak eddig” – fogalmazott Juhász Katalin tanuló.

A Vályi családban mindkét szülő pedagógus. Kettőjük fizetése nem éri el a nettó 400 ezer forintot, három kisgyermeket nevelnek. Az anya reggel nyolctól délután három óráig tanít, majd legalább fél órát adminisztrál, otthon pedig dolgozatokat javít. „Be kell fizetnem a Tigáz-csekket, az 4375 forint, a Digi-csekket, az 5950, az Émász-csekket, az 5531 és a Mivíz-csekket, az 15 754, ezenkívül kifizetjük az autóra a biztosítást, a lakásra a biztosítást, a közös költséget, a fűtésszámlát, a víz felmelegítési díját, mert házközponti fűtésű a lakásunk. Úgyhogy ha mindent összeadunk, az havi 60-70 ezer forint” – nyilatkozta Vályi Csilla tanár.

Nem kell mindenkinek gimnáziumba járnia – mondta az államosított közoktatás egyik kidolgozója. „Azt gondoljuk, hogy nem élet az élet diploma nélkül, hogy milyen ember az, akinek nincs diplomája. Ahhoz meg leginkább a gimnáziumból vezet az út. Lehet, hogy a gyerek nincs jó helyen – szögezte le Kertész Ágnes. A tanügy-igazgatási szakértő nem lát más megoldást, mint központilag előírni a kötelező tananyagot. – Azt az embert, aki szeretne mondjuk a történelem-tananyagból kihúzni valamit, leültetném egy szobába a pedagógus kollégákkal együtt, és addig ki nem engedném onnan, amíg meg nem egyeznek abban, hogy mit húzzanak ki. Tartok tőle, hogy nem fognak tudni megegyezni” – tette hozzá.

Az oktatásért felelős miniszter, Balog Zoltán a héten Miskolcon egyeztetett a változásokat követelő tanárokkal. A tárcavezető köznevelési kerekasztalt hív össze a vita rendezésére.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!