Solymár Károly Balázs kiemelte: ahhoz, hogy hasznosuljon egy ilyen szuperszámítógép-beruházás, tudásra, kiépített kompetenciára és felhasználóbarát működésre van szükség, arra, hogy "az alapkő, az alaplap ne csak vas (hardver) legyen, hanem életre tudjon kelni".
A Debreceni Egyetemen - tette hozzá - ez a tudás biztosítja, hogy a számítógép a tudományos életnek, a kutatóknak, az egyetemistáknak és a magyar vállalkozásoknak is hasznára legyen.
Solymár Károly Balázs utalt arra, hogy jelenleg Magyarországon 0,45 petaflopos kapacitás áll rendelkezésre, nemzetközi együttműködéssel külföldi kapacitásokat is használnak a hazai kutatók. 2022-ig 5 petaflopra növelik a szuperszámítógépes kapacitást; a cél, hogy Magyarország ott legyen a világ legjobbjai között - jelezte.
Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hozzátette: a szuperszámítógép telepítésével a Debreceni Egyetemen olyan kompetenciaközpont jön létre hatmilliárd forint európai uniós forrásból, amelyhez a tudományos felhasználók mellett a gazdaság szereplői is kapcsolódhatnak.
A legkésőbb jövő év december 31-éig elkészülő beruházás keretében bővítik a szuperszámítógépet befogadó épületet, fejlesztik az alapinfrastruktúrát, a kompetenciaközponthoz kapcsolódóan pedig olyan képzési programot indítanak az egyetemen, hogy a végzősök a legmodernebb technológiát is tudják használni - mondta a KIFÜ elnöke.
Bács Zoltán, a DE kancellárja felidézte, hogy az egyetem a kezdetektől élen jár a hazai szuperszámítógép-programban: 2015-ben üzembe helyezték Leót, a világ akkori ötszáz legnagyobb teljesítményű számítógépének egyikét.
Az új szuperszámítógépet Leó mellett helyezik el, neve még nincs, arról a KIFÜ honlapján szavazhatnak október végéig az érdeklődők - hangzott el a projektindító rendezvényen.
MTI
