Szűkítette a jogi határzárat az Országgyűlés
Menedékjogi kérelmet kizárólag a magyar–szerb határon kijelölt tranzitzónában lehet beadni az új szabályok szerint. A kérelem elbírálásáig a menekültek nem léphetnek Magyarország területére. A tranzitzónába zsuppolják majd vissza azokat a határsértőket, akik sikerrel verekedték át magukat a kerítésen, de később elkapták őket az ország belsejében.
A határőrizettel kapcsolatos törvények szigorításáról Pintér Sándor belügyminiszter már február második felében tájékoztatta a szomszédos országokat. „A szerb határon vannak tranzitzónák és a szerb határon működtetjük jelen pillanatban ezeket az egységeket. Itt a későbbiekben is bővíteni szeretnénk ezt a területet, hisz az ország teljes területéről a hívatlanul érkezőket ide szeretnénk szállítani, itt szeretnénk velük szemben lefolytatni a menekültügyi, idegenrendészeti eljárásokat” – fogalmazott a belügyminiszter.
A Jobbik-frakció tagjai a Fidesz–KDNP képviselőivel együtt mondtak igent a szigorításra. „A menedékjognak a kérelmezése kizárólag a tranzitzónában nyújtható be, és itt meg is kell várnia a migránsnak a menekültügyi eljárásnak a befejezését. Ez a tranzitzóna Szerbia felé nyitott lesz, tehát nyugodtan lehet távozni az eljárás közben is Szerbia felé” – tájékoztatott Halász János, a Fidesz frakciószóvivője.
A Fidesz frakcióvezetője újabb brüsszeli bírálatra számít. „Lesz jogvita, nyilvánvalóan, állunk elébe, szerintünk ez megfelel az európai uniós jognak, a dublini egyezményeknek, és minden szempontból eleget teszünk a nemzetközi kötelezettségeinknek. Tehát lesz egy ilyen vita” – közölte Kósa Lajos.
Egyenlő a fogva tartással
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a szigorítás egyenlő a menedékkérők, köztük a gyermekek fogva tartásával. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a határon minden menedékkérőt, köztük a gyermekeket is hajókonténerekben tartják majd fogva, magas szögesdrótos kerítéssel körülvéve, meghosszabbított időszakokban. Ez az új törvény sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit a nemzetközi és az EU-s jogot tekintve. És szörnyű fizikai és pszichológiai hatása lesz azokra a nőkre és gyermekekre, akik már így is rengeteget szenvedtek” – Cecile Pouilly.
Tiltakozik a jogvédő szervezetek többsége is. „Ez egy fogva tartás, hiszen Magyarországra nem léphetnek be, szögesdrót fogja őket körülvenni, rendőrök és katonák, tehát a józan ésszel is felfogható, hogy ez fogva tartást jelent. Az, hogyha Szerbiába el lehet küldeni őket úgy, hogy jogellenesen lépjék át a szerb határt, hiszen a szerb hatóságok nem fogják őket visszavenni, ez azt jelenti, hogy további jogsértésekre kényszeríti őket a magyar állam” – mutatott rá Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke.
Orbán Viktor a parlamenti szavazáson nem vett részt. De azt a miniszterelnök februári évértékelő beszéde óta tudni, hogy ő tovább menne a szigorításban, és kész lenne visszaállítani az idegenrendészeti őrizetet. „A migránsok korlátlanul mozoghatnak egész Európában, amíg ügyüket véglegesen el nem bírálják. A 2017-es év kérdése az lesz, őrizetbe vegyük és tartsuk-e őket, amíg jogerős döntés nem születik róluk” – fogalmazott évértékelőjében a miniszterelnök.
A déli határon egyébként már épül a második kerítés – megerősített pengés dróttal, a földbe süllyesztve, hogy ne lehessen alatta átbújni.
Az új idegenrendészeti törvény a kihirdetéstől számított nyolc napon belül, legkésőbb március 19-től hatályos.
Nonszensznek tartja az ENSZ kritikáját a külügy
Menczer Tamás, a tárca szóvivője közleményében azt írta: a magyar kormánynak a magyarok biztonsága a legfontosabb, ezért addig senki nem léphet be az országba, amíg a menedékkérelmét nem bírálták el.
