Százmilliárdot bukhat az államkassza a rezsicsökkentésen

Adófizetői pénzből egyenlítheti ki a kormány az energiacégek rezsicsökkentés miatti veszteségeit – a kancelláriaminiszter szerint reális esély van arra, hogy így végződik a magyar rezsicsökkentés miatt indult uniós kötelezettségszegési eljárás. Mivel árakat emelni nem akarnak, a pénzt máshonnan teremtenék elő.

„Most, ugye, a lakosság 38 forintot fizet, és hogy Pakson mennyiért állítják elő az áramot valójában, ezt meg öt éve senki nem tudja. Vannak itten feketedobozok még, föl kell tárni ezeket a belső tartalékokat, és akkor a százmilliárd nagyon jelentős összeggel csökkenthető. Nem mondom, hogy nullára, de nagyon jelentős összeggel csökkenthető, de akkor bele kell nyúlni a paksi atomerőműbe, bele kell nyúlni az MVM-be, bele kell nyúlni a Mavirba, és meg kell nézni, ki mennyit keres ezen. Ez nyilván óriási érdekkonfliktust fog jelenteni a következő néhány hónapban, úgyhogy lesz visítás, nyugodjanak meg” – mondta a kancelláriaminiszter.

Ha nincs megegyezés Brüsszellel, a kormány az Európai Bírósághoz fordulhat.

„Amit Lázár János miniszter úr mondott, az csak az egyik lehetőség, de a kormány ebben még nem döntött, és addig nem szeretnék erről nyilatkozni” – nyilatkozta röviden Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára.

Hallgat a konkrétumokról a nemzetgazdasági miniszter is. „Vitatjuk néhány pontjában az Európai Bizottságnak ezt a megállapítását. Ők azt szeretnék, hogyha az energiaszolgáltató cégek minél több dolgot tudnának költségként elszámolni, és azt végül is megjeleníteni az árban. Mi ezt az árképzési rendszert vitatjuk. Egyelőre azt tudom mondani, hogy még nincs szó konkrét összegről, arról van szó, hogy az álláspontok eltérnek a magyar kormány és a brüsszeli adminisztráció között” – jelentette ki Varga Mihály.

A Költségvetési Tanács elnöke kiegyezne Brüsszellel, Kovács Árpád úgy véli: az energiacégek kifizetésére van elég tartalék a büdzsében. „A költségvetésnek mindig vannak olyan tételei, amelyek mozgásteret tesznek lehetővé. A költségvetésben két terület van, ahol ezt lehet biztosítani. Az egyik terület az az, amikor a különböző előírásokhoz képest, ami a maastrichti kritériumrendszerben vagy az alkotmányban is szerepel, egy jóval óvatosabb becslés van, például a 3 százalékhoz képest csak 2,4 százalékos hiányt terveznek” – mutatott rá.

A jegybank volt elnöke szerint borítékolható volt a magyar rezsicsökkentés végeredménye. „Amikor egy kormány dönt az unión belül, akkor jobban számba kell vennie az érvényes uniós szabályozást, nem kellene arra gondolni, hogy úgyse veszik észre, ez csak a magánkommentárom. És hát a következmények, természetesen, néhány ügyben százmilliárdosak, előbb-utóbb valakinek és a nap végén mindig az adófizetőnek kell állnia a számlát. Ezzel sajnos nem lehet mit kezdeni” – jelentette ki Bod Péter Ákos közgazdász.

A kormány várhatóan jövő hét szerdán dönt arról, hogy milyen stratégiát választ: megállapodik Brüsszellel és kompenzációt fizetnek a rezsicsökkentés miatt az energetikai cégeknek, vagy perre mennek, aminek a kimenetele kétséges.