Szász János: Gyáva, aki hallgat

SZP, 2017. április 20., csütörtök 12:35, frissítve: csütörtök 12:46
„Nem szabad olyanná válni, amilyenné a kormány akarja, hogy váljunk: gyávává” – fogalmazott Szász János a Hír TV Alinda című műsorában. A filmrendező szerint az Orbán-kormány ellen erkölcsi kérdés tüntetni, mivel a rendszer csak szítja a gyűlöletet, és az emberek legsötétebb oldalát akarja előhozni.

Nem politikai, hanem erkölcsi kérdés számára, hogy kiment tüntetni a CEU-törvény ellen – mondta Szász János a Hír TV Alinda című műsorában. A rendszer meg akarja szüntetni a szabad oktatást, elszegényíti a kórházakat, és hagyja az embereket „visszazsuppolni a határon túlra”, emellett pedig szítja a gyűlöletet is az emberekben, s a legsötétebb oldalukat akarja előhívni – vélekedett. „Ez erkölcsi kérdés, nem maradhatunk otthon” – tette hozzá.

A rendező úgy látja, az oktatás szabadsága most szűnik meg, hiszen hoztak egy olyan törvényt, amely ellehetetlenít egy iskolát, amely a gyermekeknek egyfajta menedéket jelent, hogy ne kelljen külföldre menniük. „Nem tehetjük azt, hogy otthon vagyunk, és mint Színház- és Filmművészeti Egyetem nem szólalunk meg.” Mivel a művészet szabad, Szász szerint most a művészet dolga ezzel az üggyel foglalkozni. Felidézve A Mester és Margarita alapmondatát, hogy „a gyávaság a legnagyobb bűn”, a filmrendező kifejtette, hogy szerinte gyávaság otthon maradni és elfogadni azt, ami a kor és az ország ebben az állapotban. „Nem szabad olyanná válni, amilyenné a kormány akarja hogy váljunk: gyávává.” Azt mondta, nem létezik, hogy ne mutasson természetes módon jó példát, mivel olyan korban élünk, amelyben be kell nézni a sorok közé, kiabálni kell, nem szabad csöndben maradni. Az alkotóknak szerinte igenis véleményt kell nyilvánítaniuk.

Szász János nagy erőt érez a tüntetésekben, olyan fiatalokat lát, akik tudják, mit akarnak elérni, csak azt nem, hogy hogyan. „Ám biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb el fogják érni a céljukat.” Szerinte jó lenne, ha többen lennének a demonstrációkon. „Olyan elképesztő problémahalmaz van ebben az országban és ebben a térségben, hogy ha egyre többen leszünk, egyre többfajta ember jelenik meg, az egyre nagyobb felkiáltójel lesz, és nem lehet csak úgy elintézni” – vélekedett.

A CEU-törvény kapcsán egyes egyetemek kiálltak az intézmény mellett, mások nem; a Színművészeti sokáig hallgatott, ám az utolsó pillanatban a szenátus kiadta a szolidaritási közleményt, amelyet egyébként M. Tóth Géza rektor nem írt alá. Ennek ellenére Szász szerint nincs szakadás az egyetemen. A rektorral vannak bizonyos kérdésekben vitáik, ám a rendező úgy látja, nem mondható ki róla, hogy gyáva, amiért nem írta alá a kezdeményezést. Ugyanakkor úgy látja, a szolidaritási nyilatkozat nem elég, más módokon is kell tiltakoznia az egyetemnek: „ha képzőművészeti egyetem lennénk, akkor fel kellene menni a házakra, és telefesteni mindenféle dolgokkal. Nekünk is meg kell nyilvánulni azon a nyelven, amelyen mi tudunk: színház, slam, film.” Az egyetemnek ötszáz hallgatója van, ez szerinte nagy erő.

Felidézte, sokan szolidaritási sztrájkot is javasoltak az egyetemen, de szerinte ez a legnagyobb butaság, amit tehetnének. „Sztrájk majd akkor lesz, ha a diákok azt mondják, hogy ők nem akarnak tanulni.” Szász János elmondta, nem jó, ha egy tanár tüntetésre biztatja a diákjait, de ha ők hívják demonstrálni, akkor arra válaszolni kell valamilyen módon. Bár nem lehet buzdítani, rábeszélni a gyerekeket a tüntetésre, színt vallani kell, „őszintének kell lenned mint tanár” – jelentette ki a rendező.

Szász egyébként nem fél attól, hogy a közéleti kiállása befolyásolná, hogy milyen filmeket készíthet el a jövőben.

Tekintse meg a teljes beszélgetést:

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés