Súlyos emberhiány van a gyógypedagógus szakmában

Donát fejében két éve olyan súlyos agyödéma alakult ki, hogy a teljes koponyacsontját el kellett távolítani. Mindent újra kellett tanulnia a szem kinyitásától kezdve a szájmozgatáson át a kéz, a járásig. Értelmileg minden rendben van vele, de a viselkedés és a beszéd területét komoly sérülés érte. „Olyan, mint egy kicsi gyerkőc, hiába 8 éves. Az önkontroll, az indulatkifejezés még egy 3-4 éves óvodás szintjén van” – mondta a fiú édesanyja.

Donátot tavaly nyilvánította egy szakértői bizottság sajátos nevelési igényű gyereknek. Zsuzsanna nem fogadta el a döntést, de a bizottság másodjára is csak heti három óra logopédiai fejlesztést írt elő a kisfiúnak. Már itt közölték, hogy szakemberhiány miatt nem biztos, hogy meg fogja kapni.

„Ma Magyarországon a szakértői bizottság úgy működik, hogy a szülőnek kell iskolát keresnie. [...] Telefonon, személyesen rengeteg iskolát megkerestem, mindenhonnan elutasítást kaptam az állami rendszer keretében” – mondta Zsuzsanna.

Amelyik iskola alapító okiratában benne van, hogy SNI-s gyerekeket is oktatnak, ott az intézmények elvileg kötelesek lennének felvenni őket, csakhogy a legtöbb helyen nagyon magas az osztálylétszám, az pedig az SNI-s gyerekeknek sem jó.

Szonja bejutott az integrált oktatásba, kénytelen lesz otthagyni azt. Autistaként elviselhetetlen stresszhelyzetet teremtett számára például a szóbeli felelet. Pedig más területeken Szonja kimagaslóan teljesít. Például saját videoklipeket rak össze.

„Az nem integráció, hogy feladunk neki egy rakás házi feladatot, hogy olyan helyzetekbe hozzuk, ami neki nem működik. Úgyhogy én azt mondtam, hogy ebből az integrációból nem kérek. Akkor én választom azt, ami neki megnyugtató, és sokkal, de sokkal többet fejlődött, azóta, hogy ő nem egy integráló suliban van. [...] Itt is ugyanazok a tantárgyak vannak, itt is teljesíteni kell, itt is van felelés, itt is van írásbeli teljesítés, de mégis teljesen máshogy állnak” – így a szülő.

Gyarmathy Éva pszichológus, az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítója szerint amellett, hogy elképesztő emberhiány van a gyógypedagógus szakmában, a tanárokat nemcsak nem készítik fel, de nem is fizetik meg a többletmunkáért, ami az SNI-s gyerekek oktatásával jár. Emellett a magyar oktatáspolitika főirányvonala egyszerűen alkalmazhatatlan az ő esetükben.

„Se a mindennapi pedagógusok képzettsége nem felel meg a helyzetnek, se segítő személyzet nincsen, akik tudnának ezekkel a különleges gyerekekkel foglalkozni. Én mindig elcsodálkoztam azon, hogy Angliában biztos, hogy hatalmas pereket akasztanának az oktatásirányítás nyakába, hogy nem felkészült emberekre bízzák a gyerekeket” – mondta a szakértő.

A sajátos nevelési igényű gyerekek száma évről évre nő az oktatási rendszerben. Az összes óvodás 2,7 százalékát adják, az általános iskolában pedig már 7,4 százalék. Ehhez képest a középfokú oktatásban már csak 5,1 százalék az arányuk.