Sorsok Háza: Tovább folytatódik a kálvária

Továbbra sem látni a holokauszt gyermekáldozatainak múzeuma, ismertebb nevén a Sorsok Háza kálváriájának végét. A legújabb fejlemény, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén mintegy 7,5 milliárdból épülő múzeumot a MÁV már átadta az államnak, de egyelőre megnyitóról még szó sincs, de használható koncepció sem ismert a két éve üresen álló múzeum feltöltésére.

Állami tulajdon a Market Zrt. birtokában

Februárban a MÁV Zrt. a Hír TV-online kérdésére azt közölte, hogy január 24-i hatállyal életbe lépett az a szerződés, amellyel a Sorsok Házát átadták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, azaz az államnak, akik, mint írták, a szerződés alapján megkezdhetik az ingatlan használatba vételét.

Az ingatlan tehát már a MNV tulajdona. Most kedden küldött válaszában viszont a MÁV közölte, a létesítmény még mindig a Market Zrt. birtokában van. A birtokos nem azonos a tulajdonossal, azaz arról van szó, hogy a Market Zrt. mint kivitelező továbbra is dolgozik a beruházáson – vagyis a beruházás még nem zárult le, emiatt a létesítményt még nem lehet átadni használatra.

Nincs határidő

Az akkor még a Wallis-csoportba tartozó, később Garancsi István érdekeltségébe került Market Zrt. még 2013 végén nyerte meg a múzeum építéséről szóló pályázatot, kivitelezőként nevezték meg, erre a célra csaknem 5 milliárd forintos szerződést is kötöttek a MÁV-val. Bár a múzeum átadását a 2015-ös holokauszt-emlékévre tervezték, annak konkrét határidőt nem jelöltek ki. A MÁV honlapján csak annyi található a beruházás határidejénél, hogy azt a megrendelői ütemterv szabja meg. 2015-ben viszont Heisler András, a Mazsihisz elnöke úgy nyilatkozott, hogy a Sorsok Háza megnyitására nem jelöltek ki határidőt.

Elvileg tehát szabályos az, hogy a volt Józsefvárosi pályaudvaron még mindig folyik a beruházás. Azonban úgy tűnik, hogy már csak papíron folynak a munkálatok: nemrég a 444.hu tudósítói bejárták a létesítményt: az általuk készített fotókon munkásokat, munkaállványokat, szerszámokat, de még félkész épületrészeket sem látni.

Tekintve, hogy az épületek már 2015 tavaszára elkészültek, már mintegy két éve egy fantomberuházás folyik a Sorsok Háza területén.

A MÁV tegnapi válaszában közölte azt is, hogy az évek óta használaton kívüli múzeum állagvédelme sincs még elrendezve. Az „állagban tartással kapcsolatban igazolhatóan felmerült költségek elszámolására vonatkozóan kötendő megállapodás és az elszámolás még tárgyalás alatt van” – írták.

Másik terv is készült?

A múzeumból jelenleg hiányoznak a kiállítási elemek. Ezekkel kapcsolatban a Miniszterelnökség a 444.hu-nak azt mondta, „a Sorsok Háza csak akkor valósulhat meg és töltheti be eredményesen feladatát, ha annak koncepciójáról konszenzus jön létre a tárgyaló felek között. A múzeum ennek a folyamatnak a lezárása után nyithatja meg kapuit a látogatók előtt”.

Az azonban nem világos, pontosan kiknek kéne miről megegyeznie. Korábban a zsidó egyházak ugyan nemtetszésüket fejezték ki az akkor még csak tervezett múzeummal kapcsolatban, nem úgy tűnik, hogy a kormány az ő beleegyezésüket várja a múzeum megnyitásához. Velük ugyanis már több mint egy éve nem egyeztettek.

„2015 elején a Miniszterelnökség küldte meg nem csak zsidó szervezetek részére a közalapítvány által készített koncepciót véleményezésre. Az anyaggal kapcsolatban komoly szakmai kifogások merültek fel, azt sem a zsidó szervezetek, sem szakmai szervezetek nem tartották alkalmasnak megvalósításra. Azóta újabb kiállítási koncepciót, részletes forgatókönyvet nem kaptunk véleményezésre, és nincs hivatalos tudomásunk arról, hogy ilyen fejlesztés folyamatban volna” – mondta kérdésünkre a Mazsihisz szóvivője.

Az említett, 2015-ben megküldött koncepcióval kapcsolatban nem is igazán tartalmi kifogások merültek fel, inkább az volt a zsidó szervezetek kifogása, hogy abból „nem derült ki semmi”. Az ominózus, még 2013-ban készült dokumentumot nemrég az MNV a Hír TV-online rendelkezésére bocsátotta, ezt teljes terjedelmében közzétettük ezen az oldalon.

A dokumentum valóban inkább egy leltár, mint megvalósítási terv, elsősorban azt sorolja fel, milyen kiállítási tárgyak, fotók, táblák lennének majd a múzeumban, illetve milyen anyagok kerülnének be annak dokumentumtárába. Felsorolja még többek között azt, milyen külföldi múzeumokat tartanak követendő példának, de azt is, hogyan érdemes válaszolni a Sorsok Házát ért kritikákra (például a Terror Háza nemzetközi elismeréseinek felsorolásával).

Információink szerint egyébként nem ez volt az egyetlen terv: az egyik zsidó hitközség vezetőjének még 2014-ben Schmidt Mária előadott egy kidolgozott tervet arról, mi lesz a Sorsok Háza múzeumában. Eszerint egy multimédiás kiállítást terveztek, ami 1938-tól kezdve élményszerűen vezetné végig a látogatót (elsősorban a tizenéveseket) azon, mit éltek át a korszakban a hasonló korú zsidó gyerekek. Erről a tervről azonban vagy nem készült dokumentáció, vagy legalábbis egy érdekelt fél sem kapta azt meg.