Sokszoros áron vásárol vissza az állam, amit utána kétes célokra fordít

A budapesti olimpiára hivatkozva vett meg az állam egy Duna-parton lévő ferencvárosi gyártelepet. A terület 2006-ban még állami tulajdon volt. De 1,2 milliárdért eladták egy Wallishoz köthető cégnek, hogy aztán 10 évvel később visszavegyék a tizenháromszorosáért. Ötkarikás játékok nem lesznek, a ferencvárosi önkormányzat LMP-s képviselője szerint ezért hamarosan valaki nagyon jól fog járni ezzel a területtel.

„Két forgatókönyv lehetséges. Hogyha azt vesszük alapul, hogy egy ingatlanfejlesztési területként kezeli az állam ezt az egész bizniszt, akkor vagy az állam fog építeni ide valamit – ami egyébként kidobott pénz lenne, mert az állam sosem fogott bele ilyen projektekbe –, vagy majd valamikor később ezt egy magánbefektető meg fogja venni, és akkor megvalósul az a luxuslakásprojekt, amit ide eredetileg szántak” – véli Jancsó Andrea.

A területet másfél éve eladó Wing Zrt. is a Fidesz által korábban sokat támadott Wallis egyik cége. 2010-ben az Orbán-kormány a walllisosokat vezetőszáron szerette volna látni, most pedig üzletelnek egymással. De hogy mi lehet az oka ennek a pálfordulásnak, arra nem kaptunk választ a cégtől: „Ne haragudjon, ha ez konkrétan kérdése, valamilyen formában az Orbán-kormányra vonatkozik, akkor ezt tőlük kell megkérdezni. Én erre nem tudok” – mondták riporterünknek.

A Postapalotát 2006-ban adta el a Magyar Posta. Az épületet szintén a Wallishoz köthető Wing Zrt. vette meg négymilliárdért. Nemrég egy jegybanki alapítvány vásárolt meg. Dupla áron, 8 milliárdért.

„Azt találták mondani, hogy túl olcsón lett ez eladva. Az eleve mekkora hülyeség, hogy eladja egy állami cég a vagyonát” – mondta Tátrai a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója.

Tátrai szerint a nemzeti érdek mögé bújtatott fideszes nagybevásárlásoknak csupán két célja van. „Az egyik az, hogy az eladó haver, és járjon jól. A másik pedig, hogy valami sokkal nagyobb történetben van egy keresztfinanszírozás, és valaki más magánszemélyként megvesz valamit, amiért nem fizeti ki a korrekt vételárat, viszont egy túlárazott ingatlanprojektben az eladó összességében mégis a pénzénél van, és a privát vevő helyett tulajdonképpen az adófizetők fizetik ki az ő történetének a számláját” – tette hozzá.

A Fradi visszavásárlása is a sablonnak megfelelően zajlott. A korábban 3,5 milliárdért eladott focicsapatot pályával együtt majdnem a duplájáért vásárolta vissza az állam még 2010-ben a külföldi tulajdonostól. A Fradi meccseire nem lett olcsóbb a jegy, a csapat pedig nem ért el nemzetközi sikereket.

„Ha egy labdarúgó-egyesület annyira sikertelen, hogy már a pályáját sem tudja fenntartani, akkor nagy kérdés, hogy mi indokolja az állami mentőövet, illetve hogy hol van ennek a lejtőnek a vége, mi az alja ennek a sorozatnak. Esetleg az, hogy legközelebb majd a kormánytagok beállnak focizni is helyettük, mert annyira sikertelenek szegények, hogy már gólt sem tudnak rúgni, viszont indokolt megmenteni őket” – fogalmazott Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

A kormány eddig nem dolgozott ki önszabályozást arról, hogy kitől, mit és mennyiért vehet meg az állam.