Egy friss felmérés szerint az egymillió-háromszázezer panel- és társasházból mindössze 400 ezer ingatlan szigetelt. A családi házaknál még ennél is rosszabb az arány, 4-ből 3 ház az utcát fűti.
Először a nyílászárókat kell korszerűsíteni vagy kicserélni, utána jöhet a hőszigetelés – így lehet spórolni a fűtésszámlán az egyik hazai cég szerint. Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház esetén azonban milliókba kerülhet az energetikai felújítás. „Körülbelül egymillió a komplett nyílászárócsere, 2 millió munkadíjjal együtt a hőszigetelés, amely korszerű hőszigetelés, és még a kazáncsere, az legyen még egymillió forint” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.
Brüsszel családi házak korszerűsítésére is adna vissza nem térítendő támogatást, a magyar kormány viszont úgy döntött, az uniós forrásokat nem arra költi. Magánlakás-tulajdonosok csak kamattámogatott hitelt vehetnek igénybe, annak ellenére, hogy sok családnak az önerőre sem futja. „Korábban, 2014 előtt Magyarország arra vállalt kötelezettséget, hogy 50 milliárd forint értékben vissza nem térítendő támogatást biztosít a lakások energia-korszerűsítéséhez. Most ezeket a programokat megváltoztatjuk annak érekében, hogy óvodákat, iskolákat és kórházakat tudjunk korszerűsíteni, és elsősorban állami intézményekben kerüljön sor az energiahatékony lépések megtételére. Magántulajdonban lévő ingatlanok esetén – tehát nem köztulajdonban lévő ingatlanok esetén – visszatérítendő támogatást biztosítunk 100 milliárd forintos tételben” – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kancelláriaminiszter azt mondta, a fejlesztési tárca már tárgyal Brüsszellel az uniós támogatások felhasználásának módosításáról. Annak ellenére döntött így a kormány, hogy becslések szerint csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 10 százalékát lehetne megtakarítani.
