Schiffer András erről a parlamentben beszélt, az ökopárt határozati javaslatának vitájában. Az Egyesült Államok, Kanada, illetve az Európai Unió között formálódó alkuk globális nagyvállalatok érdekeit szolgálják – hangoztatta az ellenzéki politikus. Az LMP példaként említi a génmódosított növényeket forgalmazó kanadai, amerikai cégeket, amelyek perelhetnék Magyarországot az alaptörvényben rögzített GMO-mentességért.
„Ma az európai környezetvédelmi jog és a magyar jog is az elővigyázatosság elvén alapul, tehát azon, hogy nem lehet forgalomba hozni olyan terméket, amellyel kapcsolatban nem zártuk ki 100 százalékosan azt, hogy az az emberi egészségre, a jövő generációkra, a természeti erőforrásokra, az állati, növényi egészségre nincsen káros hatással. Ez az elővigyázatosság elve. Ezzel szemben Észak-Amerikában, tehát az USA-ban és Kanadában a kockázatalapú megközelítés van érvényben, amelyik arról szól, hogy csak akkor lehet megakadályozni egy-egy termék polcokra kerülését, hogyha nagy bizonyossággal bebizonyította az állami szabályozó hatóság, hogy az a termék valóban káros” – hangsúlyozta Schiffer András.
A kormány a kanadai egyezmény jóváhagyását kéri a parlamenttől – mondta a külgazdasági miniszter. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodást még nem véglegesítették, jelenlegi formájában a kormány azt is támogathatónak tartja – tette hozzá Szijjártó Péter. Döntés azonban csak a végleges szöveg ismeretében hozható – jegyezte meg a tárcavezető.
„Az Európai Unió Bizottságának nincsen tárgyalási felhatalmazása az Európai Unió környezetvédelmi, egészségvédelmi, élelmiszerbiztonsági és munkajogi normáinak csorbítását eredményező megállapodások kitárgyalására” – mondta Szijjártó Péter.
