Rubovszky: „Húzom az időt, akár még házszabálysértés árán is”

A Jobbik az alaptörvényben mondaná ki, hogy a magyar parlament hozzájárulása nélkül az Európai Unió nem telepíthet Magyarországra menekülteket. Az alkotmánymódosító javaslatot az ellenzéki párt április közepén nyújtotta be, de az Országgyűlés igazságügyi bizottsága azóta sem vette tárgysorozatba.

„Azért ne vegyük napirendre, mert ha elutasítom a tárgysorozatba vételt, nem lehet vitatkozni a plenárison, és inkább húzom el az időt, akár még házszabálysértés árán is” – mondta óvatlanul Rubovszky György fideszes képviselőtársának a bizottsági ülésteremben.

A bizottság kereszténydemokrata elnöke Fidesz–Jobbik-paktumra is célzott. A két párt úgy egyezhetett meg, hogy a fideszesek tárgysorozatba veszik a Jobbik alaptörvény-módosítását, cserébe a jobbikosok megszavazzák a kormánypártok alkotmánymódosítását a terrorveszélyhelyzetről.

„Tudom, hogy ez a feltétele a megszavazásnak. Hozzáteszem, hogy jó feltételt szabtak, mert ha beteszi az alkotmányba, akkor okafogyott a népszavazás. Akkor mi a francért szavazzuk meg a népszavazást?” – fogalmazott.

A jobbikos előterjesztést a kormánypártok végül lesöpörték az igazságügyi bizottság asztaláról. A kormány népszavazási kezdeményezése az uniós menekültkvóta elutasításáról viszont zöld utat kapott.

A szocialistáknak is van két népszavazási kezdeményezésük, az egyik az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonjának visszaállításáról, a másik pedig a földprivatizáció leállításáról. Az MSZP több mint 125 ezer aláírást gyűjtött eddig össze, az íveket az ellenzéki párt elnökhelyettese mutatta be a sajtónak. 100 ezer hitelesített aláírás esetén az Országgyűlés mérlegelheti, hogy kiírja-e a népszavazást. A szocialisták elvárják a kormánypártoktól, hogy az ő két kérdésükről ugyanakkor szavazhassanak a választók, mint a kormány kérdéséről.

„Az lenne mindenki számára kívánatos, ha nem két népszavazás lenne az ősz folyamán, ami azért elég problémás. Úgy gondolom, ez nem kérdés, és meg lehetne takarítani nagyjából hatmilliárd forintot. Ezért mi ma benyújtottunk egy határozati javaslatot, amiben azt követeljük, hogy az Országgyűlés döntse el, hogy bevárja a két, egyébként nagyon nagy tömegek által támogatott népszavazási kezdeményezést” – fogalmazott Gőgös Zoltán.

„Semmilyen jogi lehetőség nincs arra a törvényeket betartva, hogy a két népszavazást egy időben lehessen kiírni” – reagált Kósa Lajos. A kormány népszavazási kezdeményezéséről 30 nap alatt kell döntenie a parlamentnek, míg a Nemzeti Választási Irodának 60 napja van hitelesíteni a szocialisták által összegyűjtött aláírásokat.

„Ennél egyszerűbb politikai blöff, az nem is létezik, hiszen ha lett volna vagy van 100 ezer aláírásuk, akkor természetesen beviszik a választási irodához, ahol 60 nap áll rendelkezésre, hogy ezt mind hitelesítsék. Ha ez nem történik meg, akkor ennek hiányában a parlamentnek nincs miről dönteni” – tette hozzá.

Ha a szocialisták folytatják az aláírásgyűjtést és összeszednek 200 ezer hiteles aláírást, a parlamentnek nincs joga mérlegelni, ki kell írnia a népszavazást.

„Az én számításaim szerint mi úgy készülünk, hogy ezt azért egy olyan harminc-negyven napon belül megszámoljuk, utána, ahogy az jogerős lesz öt napon belül, akkor át kell küldeni az Országgyűlésnek, de feltehetően július közepén az Országgyűlés nem ülésezik. Ezt követően én már azt nem tudom megmondani, hogy összehívnak-e rendkívüli ülést vagy sem, de ha nem, akkor szeptemberben tud vele először foglalkozni az Országgyűlés” – mondta el Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke.

Pálffy Ilona úgy számol, jövő januárban–februárban lehet megrendezni az MSZP által kezdeményezett népszavazást.