Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje – mondta a műegyetemi ’56-os emlékműnél tartott ünnepi beszédében az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese. Rétvári Bence arról beszélt: az 56-os hősök egyszerre harcoltak az egyén szabadságáért és az ország függetlenségéért, mert hittek abban, hogy a sztálini diktatúrából lehet demokrácia.
„A kommunista rendszer számára, amely ellen az 1956-os forradalom kirobbant, az ő számukra a hazaszeret és hit üldözött fogalmak voltak. Nem lehetett valaki egyszerre kommunista és egyszerre hazaszerető. Kommunisták elsősorban voltak kommunisták és másodsorban volt egy lakóhelyük – Magyarország, Lengyelország, Oroszország, Bulgária vagy más ország, de nekik ez csak másodlagos volt. A hazaszeret számukra nem ismerte fogalom” – fogalmazott az államtitkár.
Az emlékműnél koszorúkat helyeztek el az 56-os szervezetek képviselői. A forradalom bölcsőjének nevezett Műegyetemen a kormány nevében Boross Péter, volt miniszterelnök személyes élményeivel emlékezett.
„Egyenesen a Kossuth-térre mentem barátommal együtt, és akikkel összeütköztem, egy felvonuló ifjúsági menet volt, lehet, hogy jelen vannak közöttünk többen, akik kórusban azt szavalták, hogy Miénk ez a magyar haza, minden orosz menjen haza! Ez úgy hatott ott rám, meg többekre, hogy eddig azért nem szabad elmenni. Erre azért senki nem számított” – mondta a volt kormányfő.
Boross Péter hozzátette: 1956 egy sértett nemzet dühkitörése volt.
A műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, majd másnap felvonulást szerveztek.