Balogh Sándor és felesége évek óta az erdőben élnek. Mellettük is hajléktalanok laknak. Ha melegedni akarnak, tüzet raknak egy hordóba. Tavaly januárban mínusz 16 fok volt éjjel, mégsem mentek éjszakai szállásra.
„Ha itt hagyom a sátort, szétszedik a drogosok. És akkor a felségemet hol fogom altatni?! Az utcán, a padon?! Hát, az nem megoldás!” – mondta Balogh Sándor.
Sokan hasonló okok miatt nem mennek be a hajléktalan szállókra.
Régi mentőautókat vet be október 15-től az Országos Mentőszolgálat azoknak a hajléktalanoknak megsegítésére, akik annyira lerobbant egészségi állapotban vannak, hogy nem tudnak saját lábukon bemenni hajléktalanszállókra, szociális intézményekbe. Budapesten egyelőre három ilyen kocsi áll szolgálatba, mindegyikben lesz egy mentőápoló is. Azt, hogy hová kell menniük, a hajléktalanokkal foglalkozó Menhely Alapítvány munkatársai mondják meg nekik.
„Folyamatos kapcsolatot tartunk majd azokkal a szociális intézményekkel, diszpécser központokkal, ahol koordinálják azt, hogy a 420 szociális intézmény közül éppen hány férőhely van, hogy mindenkit a lehető legmegfelelőbb körülmények közé tudjunk juttatni” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője.
Október 15-én lép hatályba a közterületen életvételszerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés.
„Úgy gondoljuk, hogy a hajléktalanok számára nem többletjogokat, hanem többletsegítséget kell biztosítani. Nem az az emberhez méltó élet, ha valakinek azt garantáljuk, hogy éveken, vagy akár évtizedeken keresztül is közterületen lakik, hanem az az emberhez méltó élet, és az a felelős együttérző humánus magatartás, hogy hajléktalan embereknek segítünk. Segítünk kitörni ebből az emberhez méltatlan, áldatlan állapotból. Arra készülünk, hogy október 15-től többletsegítséget adjunk mindazoknak, akik közterületen élnek, utcán élnek” – mondta az államtitkár.
A kormány évente 9 milliárd forintot költ a hajléktalan ellátásra. A mostani gondoskodó szolgálatot a mentőszolgálat a saját költségvetéséből finanszírozza.
