2024. 03. 19. Kedd József, Bánk napja
Jelenleg a TV-ben:

Szabad Európa

Következik:

Híradó 12:00

Vádat emeltek a Quaestor-vezér és társai ellen

,

2016. február 5., péntek 17:29, frissítve: szombat 11:01

Maffiaszerűen működtették a Quaestor-csoportot a Fővárosi Főügyészség szerint, a hatóság 11 személy ellen emelt vádat sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. A vádlottak piramisjátékot űztek, az ügyfelek kötvényeit eladták, a bevétel egy részéből a veszteségeket fedezték, a pénz másik részét pedig ellopták a vádirat szerint. Politikusok felelősségét a Fővárosi Főügyészség nem vizsgálhatta.

Egy egész szobát megtölt a Quaestor-ügy nyomozati anyaga. A Nemzeti Nyomozó Iroda tíz hónap alatt végzett a nyomozással. Az NNI január harmadik hetében küldte meg vádemelési javaslatát a Fővárosi Főügyészségnek, ahol két hét alatt megírták a több mint 1500 oldalas vádiratot. Ibolya Tibor főügyész nem győzte dicsérni a két hatóság együttműködését.

A rendőrség javaslatára az ügyészség 11 személy ellen emelt vádat bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt. A Fővárosi Főügyész szavai alapján a Quaestor-csoport pénzügyi maffiaként működött, a keresztapa Tarsoly Csaba főtulajdonos volt. „A Quaestor reklámszlogenjei, amelyek a nyilvánosság előtt ismertek: „Quaestor több mint egy bank!”, „A pénze nálunk nem pihen!” Ezek teljesen tényszerű tájékoztatások voltak. A Quaestor valóban több volt, mint egy bank, mégpedig azért, mert egy bűnszervezet volt. És az emberek pénze a Quaestornál valóban nem pihent, mert itt azonnal ellopták” – mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

A vádlottak piramisjátékot űztek, az ügyfelek kötvényeit eladták, a pénz egy részét zsebre rakták, a másik részéből pedig a veszteségeket fedezték a vádirat szerint. „Aki visszakapta a pénzét, az se azért kapta vissza, az bűncselekményből kapta vissza. Tehát folyamatosan működtetni kellett, ahogy a piramisjátékokban, folyamatosan működtetni kellett a gépezetet, mert különben nem volt készpénz. Ezt úgy képzeljék el, hogy van adatunk arra, hogy történt olyan, hogy bement az ügyfél, hogy kéri vissza a pénzét, és leültették, várakoztatták, előszobáztatták, kávéztatták, és lesték, hogy mikor esik be valaki az utcáról, aki kötvényt akar vásárolni, és abból fizették ki” – tette hozzá Ibolya Tibor.

2015. március 10-én sorok kígyóztak a Quaestor egyik budapesti irodája előtt, a hétköznapi ügyfelek nem tudták kimenteni pénzüket. A Külügyminisztérium egyik cégének viszont sikerült, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. órákkal a Quaestor-csőd bejelentése előtt vette ki milliárdjait. Bár Szijjártó Péter külügyminiszter régóta ismerte Tarsoly Csabát, a szaktárcánál tagadták, hogy a csődről előre szóltak nekik a Quaestorból.

A Fővárosi Főügyészség egyébként nem is vizsgálhatta politikusok esetleges érintettségét, hiszen arra kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség jogosult. „A mi nyomozásunk nyilvánvalóan nem terjedhetett erre ki, érdemben úgy tudom megválaszolni ezt a kérdést, nehogy azt mondja, hogy lesöpörtem magamról a kérdését és átnyomtam a Központi Nyomozó Főügyészségre, de ha emlékszünk a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben született határozataira, akkor azt tudom mondani, hogy az az állítás, hogy kimentette a pénzét mondjuk a Külügyminisztérium a Quaestorból, az semmiféleképpen nem lehet bennfentes értékpapír-kereskedelem” – nyilatkozta a fővárosi főügyész.

Az ügyészség szerint a pénzügyi felügyelet 2009-ben megállíthatta volna a piramisjátékot. Akkor kibukott egy vizsgálaton, hogy a Quaestor hamis adatokat szolgáltat, de a cég megúszta bírsággal. A fővárosi főügyész nem zárta ki, hogy valakit vagy valakiket a pénzügyi felügyeletnél lefizettek. De a felelősök után már nem lehet nyomozni a bűncselekmény elévülése miatt.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!