Potápi Árpád János a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának közös rendezvényén kiemelte: a kormány által 14 éve megkezdett nemzetpolitika sokat tett azért, hogy "a magyar nemzetrészek érezzék, Magyarországra mindig biztonsággal számíthatnak".
A kormány a magyarság intézményrendszerének megerősítésével sokat tett annak érdekében, hogy a magyarság a szülőföldjén boldogulhasson és a jogait megőrizhesse a szülőföldjén: támogatták az oktatási, a kulturális, a civil szférát, a történelmi egyházak szerepvállalását, az egészségügyi és a szociális intézményeket – sorolta, külön kiemelve a külhoni politikai intézményrendszer erősítését, amelynek köszönhetően a magyarság érdekképviseletét olyan pártok tudják biztosítani, amelyek részt vesznek a helyi politikában.
Van értelme a magyar képviselőkre szavazni, van értelme a magyar érdekképviseletnek, mert az ő sikereik is a magyarság fejlődését biztosítják, a magyarság intézményrendszerének megerősítését szolgálják, és hozzájárulnak ahhoz, hogy még hosszú évtizedekig magyar identitásról lehessen beszélni a Kárpát-medencében – jelentette ki az államtitkár.
A Kisebbségi Jogvédő Intézetet méltatva úgy fogalmazott, valószínűleg nélküle is biztosítottak lennének a magyarság jogai, de felállításának köszönhetően még inkább oda tudtak figyelni azokra a problémás kérdésekre, egyedi ügyekre, jogorvoslati lehetőségekre, amelyeket a magyarok nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak volna érvényesíteni.
Potápi Árpád János fontosnak nevezte, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek érezzék, államalkotó tényezők, véleménye szerint a magyar kormány nemzetiségi politikája példa lehet más országok számára is.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a legutóbbi európai parlamenti (EP-) választáson a Fidesz-KDNP listájáról bejutott az EP-be egy kárpátaljai és egy délvidéki származású képviselő, akik hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Európai Unió a nemzetek Európájára épüljön.
A konferencián felolvasták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a rendezvény fővédnökének köszöntőjét, amelyben azt írta, a kormány nemzetpolitikájának célja, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában is mindenki, aki meg akar maradni magyarnak, megmaradhasson magyarnak, ehhez pedig elengedhetetlen a magyar nyelvű oktatás biztosítása.
Kitért arra is, hogy az őshonos magyarországi nemzetiségek integráns részei a magyar nemzetnek, államalkotó tényezők, és az ő jogaik, identitásuk és kultúrájuk megőrzése Magyarországnak is értéket jelent és teremt.
Mindezek alapján Magyarország csak olyan jogot kér a külhoni magyarságnak, amelyet maga is megad a területén élő nemzetiségeknek. A kétoldalú kapcsolatok alapja ugyanis a kölcsönösség, a két állam között fennálló esetleges politikai nézetkülönbségek pedig soha nem vezethetnek a nemzeti kisebbségek jogfosztásához – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról beszélt, hogy az anyanyelvi oktatás kérdése jóval több oktatáspolitikai kérdésnél, mivel a közösség kultúrájának, történelmének, hagyományainak továbbörökítéséről, valamint a közösség jövőjének megmaradásáról is szól.
Amikor egy kisebbség az anyanyelvén tanulhat, nem csupán tudást szerez, hanem lehetőséget kap arra is, hogy megőrizze és továbbadja azt a szellemi örökséget, amely meghatározza identitását – hangoztatta az igazgató.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy fogalmazott, az emberek számára rendkívül fontos az anyanyelvi oktatás, hiszen nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ahol egy kisebbség meg tudja őrizni az anyanyelvi oktatást, az megmarad, amely nem, az lassan elporlad, nyelve pedig „elkorcsosul”.
Habár Ukrajna lakossága és a kárpátaljai magyarság száma is csökken, az elmúlt időszakban mégsem kellett bezárni egyetlen magyar iskolát sem, köszönhetően a magyar állam és a különböző szervezetek segítségének – mondta az elnök.
