Oszkó: Nem hányattatott a sorsunk
2017. április 21., péntek 05:00, frissítve: péntek 11:03
A kiszámíthatatlan kormányzati akarat mellett megjelent az egyre jobban erősödő civil kurázsi, ami ugyan úgy látszik a világból, mint a kormány kiszámíthatatlansága Oszkó Péter szerint. „A kormányzati politikának a sajátossága, személyiségjegyei nem biztos, hogy az egész országra igaz” – húzta alá. Hozzátette: az országhatárokon kívül ez még hivatkozási alap is lehet. Oszkó Péter véleménye szerint amikor olyan emberekkel beszélünk, akik néhány újságcikk alapján tájékozódnak a hazai viszonyokról, egy általános kép alapján dolgoznak, és abból alakítanak ki benyomásokat.
„Volt olyan időszak, amikor mindig akkor maradtak csöndben az emberek a teremben, amikor a lengyelek jöttek be, mert az akkori Kaczyński-kurzus (a Lengyel Köztársaság 14. miniszterelnöke 2006. július 14. és 2007. november 16. között) volt olyan, ami furcsa szájízt hagyott maga után, most ez előfordult velünk is egyszer-kétszer” – emlékeztetett az egykori pénzügyminiszter.
Mint mondta, nem akarja a helyzetet tragikusan beállítani, „az ember értelmes benyomást kelt, és normálisan tárgyal, akkor meg tudja állni a helyét a világban”. Leszögezte: nincs arról szó, hogy hányattatott sorsunk lenne, csak van egy magyarázkodási kényszer.
Arra a kérdésre, hogy napjainkban mennyire versenyképes a magyar gazdaság és hízelgő befektetési célpont hazánk a külföldi cégek számára, Oszkó azt felelte, annak megítéléséhez nincsen szükség személyes benyomásokra, a statisztikák pontosan megadják a választ. – 2010 után a kiszámíthatatlanná és bizonytalanná váló szabályozási környezetben lényegében elég jól kimutatható, hogy milyen mértékben visszaestek a külföldi beruházások. Azért nem hagyott ez olyan mély nyomot a gazdaságban, mert olyan időszakban került bele Magyarország, ahol az uniós források jelentős részben átveszik a beruházásfinanszírozás szerepét, a támogatási források ilyen tekintetben kimentik az országot, de pusztán üzleti alapon gondolkodva a hazánkba érkező befektetési források lényegesen megcsappantak, árulta el a Hír TV stúdiójában.
Hogy számíthat-e hazánk arra, hogy Brüsszelből teljesen elzárják a pénzcsapokat, azt felelte, nem az a fenyegető veszély, hogy 2020-ig hirtelen elfogynak az uniós források, hiszen a kölcsönös függőség miatt az az uniónak sem áll érdekében, hogy „valamelyik tagállamot lenyomja a víz alá”.
Nem érdemes Magyarországot kiszolgáltatott csődhelyzetbe hozni.
Az viszont, hogy 2020 után milyen tárgyalási pozícióba kerülünk majd, és mit tudunk elérni, már nagyon nem mindegy a volt pénzügyér szerint. Mint rámutatott, ugyan az uniós támogatások pont azt szolgálják, hogy egy-egy költségvetési időszak után az adott ország saját lábra álljon, de az nem reális, hogy a 2020-as időszakból kifolyólag a magyar gazdaság az osztrák vagy holland szintre emelkedjen. „Nem leszünk ott, ha nem lesz uniós forrás, akkor az biztos, hogy egy gazdasági kiszolgáltatottságot fog okozni.”
Kitért arra is, hogy a forrásmegvonás vagy -csökkentés helyett sokkal inkább arról van szó, hogy a támogatási elszámolásoknál „gyakorlatilag kétszer olyan szorosan, még több nagyítóval folyamatosan vizsgálnak, és még több ebben a konfliktus”. Kiemelte, már most is ez zajlik, amit kormányzati oldalról is megerősítettek.
– Hiába tűnik úgy, hogy a válság mély recessziójához képest akár növekedésben is vagyunk, vagy a 2011–2013 közötti, már inkább a Fidesz-kormány által okozott lecsúszáshoz képest növekedésben vagyunk: valójában gyengébben növekszünk, mint a hozzánk hasonló adottságokkal rendelkező régiós országok. Már Románia is lehagyott minket, igazából a balkáni országokkal próbáljuk lassan tartani a tempót. Ami nem az a jövőkép, amit szerettünk volna látni.
Szóba került a műsorban a korrupció is. Oszkó szerint itthon olyan vállalkozók termelődnek ki, akik saját erőből nem képesek húzni a gazdaságot, mert sosem fognak tudni megbízásokat szerezni az országhatárokon túl, exportálni, nem lesznek nemzetközileg versenyképes termékeink. – Mindegy, hogy gázszerelő vagy nem és kinek a haverja, akkor fog pluszértéket teremteni, ha olyan vállalkozásokat épít fel, akik ilyen típusú beruházási munkákat nemcsak Magyarországon tudnak elnyerni, hanem másol is a világban.
A teljes beszélgetés:
