Óriási a haszon az illegális fabizniszen

A Panaszkönyv stábjának útja a román határ mellé vezetett. Úgy tudjuk: több hajdú-bihari és szabolcs-szatmár-beregi vállalkozó sem legális úton tett szert busás haszonra az elmúlt években.

„Barátoknak, ismerősöknek hordják befele, minimum tíz éve.” Panaszosaink szerint a trükközés egyik módja, hogy a magyarországi kereskedő árut visz ki a kamionjával Romániába, ott lepakol, majd papíron üresen hazagurul. A gyakorlatban azonban a kamion sosem üres: fával pakolják tele, de a többtonnás szállítmányt nem jelentik be az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszerbe, vagyis az EKÁER-be, és a fuvarokmányokban sincs nyoma.

– És ez hogyhogy nem derül ki a határon?

– Hát, mert a nyújtás…

– A pénznyújtás?

– Igen.

– A határőröknek?

– Így van.

A fa ráadásul kockázatos terméknek minősül, az EKÁER-be már akkor is be kell jelenteni, ha öt mázsát szállítanak. Éppen ezért a trükközők csalnak a mennyiségekkel is.

A papíron és a NAV rendszerében sohasem létezett áruról ezután már nem nehéz elcsalni az áfát.  Számla nélkül nyomott áron tudják értékesíteni a terméket. Így fordulhat elő, hogy míg a becsületes kereskedő egy mázsa fát 3500 forint körüli áron tud eladni, a trükközők ennek a feléért odaadják.

A Panaszkönyv stábja személyesen és telefonon tartott próbavásárlást az állítólagos feketézőknél. Az egyik helyen 10 mázsa fát kerestek, amelynek piaci ára 34-35 ezer forint, itt jóval ez alatt kínálták volna.

A személyes próbavásárlás után telefonon rendeltek fát egy helyi fuvarozócégtől, amely állítólag egy bizonyos haveri körnek szállít olcsóbban fát Brassó mellől, persze számla és engedély nélkül.

– Nyár végére tudnék mondani valamit önnek. Fel van nekem véve nyolc-tíz-tizenöt fuvar. Kéthetente egy fuvar, így kell számolni.

– Most mi 29-30 ezer környéke az, amit hallottunk. Ez igaz?

– Igen, most nagyjából ott van. Nekünk ez nem profilunk, én ezt csak egy-két ismerősömnek, segítség gyanánt teszem.

Egy órán belül két kereskedőtől is jóval a piaci ár alatt jutott volna a stáb olcsó romániai fához, amely után feltehetően semmilyen adó nem folyna be a magyar költségvetésbe. A becsületes kereskedők már többször bejelentést tettek a csalók ellen a rendőrségen, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, de elmondásuk szerint semmi nem történt.

A hatóságokat a Hír TV is megkereste, hogy megtudja: miért nem csaptak még le a feketézőkre. A rendőrség nem tud az illegális fakereskedelemről. A hatóság azzal védekezik, hogy a határon megállított kamionok rakodóterébe nem az ő feladatuk belenézni. A fuvarozókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi szúrópróbaszerűen, ahonnan azonban többszöri megkeresésünkre sem érkezett válasz.