2024. 03. 29. Péntek Auguszta napja
Jelenleg a TV-ben:

Radar

Orbánék húzása hatalmas kockázatot jelent

2017. augusztus 31., csütörtök 15:22, frissítve: csütörtök 15:26

Hatalmas előlegeket ad a kormány a hazai költségvetésből olyan projektekre, amelyeket az EU támogat. A Policy Agenda elemzése szerint ezzel az oktatástól és az egészségügytől kell elvonni forrásokat, ráadásul a folyamatban levő beruházások nem is fognak előbb elkészülni.

Az Európai Unió évente több mint 1000 milliárd forint fejlesztési támogatást biztosít magyarországi projektre. A legtöbb beruházás részben állami vagy önkormányzati pénzből, részben uniós forrásból valósul meg, a pénzt az EU a magyar központi költségvetésbe fizeti. A kormánynak lehetősége van arra, hogy olyan beruházásoknak, amelyek már egy pályázaton elnyerték az uniós támogatást, a hazai költségvetésből még azelőtt fedezze a kiadásait, hogy megérkeznének az EU-s források – hiszen az az összeg, amit idén kifizetnek, jövőre úgyis megérkezik a költségvetésbe.

Nem lesznek előbb készen

 

A Policy Agenda elemzője vette észre, hogy az utóbbi években a kormány egyre több pénzt költött olyan beruházásokra a saját önrészén fölül, amelyeket az EU is támogat. 2015 óta az állam rendszeresen a tervezettnél jóval több pénzt ad előlegként ezekre a projektekre: 2014-ben még csak 117 milliárd forinttal lépték túl a tervezett keretet, 2016-ban már 923 milliárddal, idén pedig 202 milliárd forinttal. „Ez elsőre akár jónak is tűnhet, hiszen úgy látszik, mintha felpörgetné a fejlesztési rendszert az állam. A probléma azonban valójában az, hogy ez a rendszer forrásokat szív el más területek elől, miközben még időben sem hozza előre a fejlesztéseket” – írják.

Az Új Széchenyi-terv által támogatott Flamingo (sic!) játszótér

Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy a kormány választás előtt sietteti ezeknek a projekteknek a befejezését, hogy a voksolásig minél több átadóünnepséget lehessen tartani. Azonban ez nem így van: az előlegek kifizetése nem gyorsítja a projektek befejezését, hiszen a befejezés időpontját még a támogatási megállapodásban rögzítik.

Ez azt jelenti, hogy a projektet egy fix időpontban fejezik be, és nem gyorsítja, hogyha előbb kifizetik az EU-s pénzeket, mivel a gyakorlat az, hogy a cégek a pénz beérkezése előtt hitelt vesznek fel. Gyakran az uniós pénzek már csak a projekt végeztével érkeznek meg.

Mintha ezen múlna a választás

Azzal, hogy a kormány állja a kivitelező cégek költségeit, tulajdonképpen csak a projekteket megvalósító cégek járnak jól, mivel így nem kell banki hitelt felvenniük, azaz megspórolják a kamatokat. Vagyis, írja a Policy Agenda, ezzel a politikával csak a nagyvállalatok spórolnak, miközben ezek az összegek olyan területekről hiányoznak, mint az egészségügy és az oktatás.

„A magyar kormány ténylegesen úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba. Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az Európai Uniótól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől. Összefoglalva tehát, ha nem ilyen ütemű lenne a pénzek költése, és az jobban igazodna az Európai Unióval kötött pénzügyi tervhez, akkor több százmilliárd forint elkölthető forrás keletkezne évente a költségvetésben” – írják.

Mészáros Lőrinc és Szíjj László jól jár

Ha megnézzük az idei közbeszerzések nyerteseit, elmondható, hogy az előlegek kifizetésével leginkább Fidesz-közeli nagyvállalkozóknak spórolt a kormány. 2017 első negyedévében állami és EU-s forrásból folyó közbeszerzéseken 160 milliárd forintot nyertek Szíjj László cégei. Ezek közé tartozik az „új Közgépként” emlegetett Duna Aszfalt Kft., a Gellért-hegyen villát építő Tief Terra Kft. és a Puskás Ferenc Stadiont építő Magyar Építő Zrt. Szíjj László hosszú ideje Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester üzlettársa, CLH Kft. és CLH Klímaszerviz Kft. néven közös társaságaik is vannak. Emellett Szíjj László vállalkozásai rendszeresen konzorciumként indultak együtt Mészáros Lőrinc saját vagy gyerekei nevére bejegyzett cégeivel.

Fotó: MTI

Mészáros, Szíjj és üzlettársuk, Varga Károly százmilliárdokat kerestek állami beruházásokon. Varga szintén résztulajdonos Mészáros klímatechnikai cégeiben, korábban pedig a Duna Aszfalt résztulajdonosa volt. Valamivel kevesebb, 14,3 milliárd forint pályázati pénzt kapott az ugyancsak Szíjj és Mészáros üzlettársaként ismert Peresztegi Imre, a ZÁÉV Építőipari Zrt. vezetője, és 11 milliárd jutott Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló cégeknek.

Kockázatos játék

Az, hogy a kormány előre kifizeti a költségvetésből a várhatóan beérkező összegeket, kockázatos is lehet a magyar gazdaság számára. A Zoom.hu birtokába került levél szerint Magyarország a legrosszabb, működésképtelenséget jelentő osztályzatot kapta az uniós pénzek elköltését vizsgáló ellenőröktől. Az EU-s auditorok egy több mint 400 milliárd forintos víziközmű-beruházás keretmegállapodásait vizsgálták. Ezek az ellenőrzés eredménye szerint a korrupció melegágyai, egy keretszerződés értelmében például uniós forrásból finanszírozott ivóvíz-, illetve szennyvízberuházásokra az évtized végéig csak a kiválasztott cégek kaphatnak megrendelést, köztük Mészáros Lőrinc vállalata.

Egyelőre nem tudni, jogerőre emelkedik-e a szóban forgó jelentés, de ha igen, az azt jelenti, hogy az Európai Bizottság akár az összes uniós forrás fizetését befagyaszthatja. Vagyis elképzelhető, hogy a kormány olyan projektekre fizet előre, amelyekre nem biztos, hogy az EU később át fogja utalni a pénzt.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!