Orbán Viktor azzal kezdte a parlamenti felszólalását, hogy a következő napokban az Európai Tanácsban ezt a kérdést tárgyalják, ezért úgy helyes, ha az integrációs bizottsági ülés után a plenáris ülésen is megszólal a kormány.
A miniszterelnök kiemelte: Ukrajna tavaly nyújtotta be csatlakozási kérelmét, négy hónap után már tagjelölti státuszt kapott. Az 1973-as első bővítés óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év telt el – mutatott rá a kormányfő.
Ez egy leplezetlen részrehajlás. A leplezetlen részrehajlás szükségképpen lerombolja az EU-s intézmények tekintélyét. Ilyenkor felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe.
Orbán Viktor kiemelte, hogy az Európai Bizottság hét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkaphassa a tagjelölti státuszt.
Ha megnézzük hogy áll ebből a szempontból Ukrajna ügye akkor a részrehajlóan működő bizottság is azt állítja, hogy a 7 feltételből csak 4 teljesült, tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat.
A miniszterelnök azt mondta: a csatlakozási tárgyaláshoz valójában egyetlen szükséges bizottsági feltétel sem teljesült. A teljesített pontok esetében is nemzetközi elemzések állítják, hogy valójában visszalépések történtek. A kormányfő hozzátette: három területen Ukrajna egyáltalán nem teljesítette a bizottsági feltételeket a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez: a korrupció és az oligarchák elleni fellépés, illetve a nemzeti kisebbségek ügyében.
Orbán Viktor kiemelte: Ukrajna tagsága azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós tagállam nettó befizetővé válna.
Vagy mindenkitől el kell venni az agrártámogatások húsz százalékát
- húzta alá Orbán Viktor. A kohéziós forrásokról a miniszterelnök elmondta, 87 milliárd eurót kellene adni, ez háromszor annyi, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.
