„Most 2020-at írunk, és látjuk a történelem végének a végét. Pontosan erről beszélünk majd ma. Az új évezred egy válsággal indult, egy terrortámadással. Ezt követően egy pénzügyi válság megmutatta, mekkora szükség van az államokra, amikor a pénzügyi világ összeomlik. Aztán idén a világjárvány emlékeztetett bennünket arra, hogy a múlt ősi félelmei nem tűntek el: habár körbevesz bennünket a technológia, ismét átéltük azt az érzést, hogy életben lenni nem más, mint sebezhetőnek lenni”
- fogalmazott Francois-Xavier Bellamy, EP-képviselő, filozófus.
„Úgy vélem, hogy mindannyiunk számára a legkeményebb időszak jön. Nemcsak hármunk számára, hanem egész Európában számára. (…) Láttam a mai előrejelzéseket az európai gazdaságra vonatkozóan és ezek az előrejelzések csökkenést mutatnak, a számok a vártnál is jobban csökkennek”
- mondta Aleksandar Vucic, a Szerb Köztársaság elnöke.
„Úgy gondolom, hogy a Brexit egy stratégiai katasztrófa, az Európai Unióról pedig sok minden elmondható, de a létrejöttének egyik oka az erőegyensúly elérése. A Brexit jelentős mértékben eltolta ezt az egyensúlyt, tehát egy új stratégiára van szükség. Úgy gondolom, hogy az európai projekt jövője, sikere nagy mértékben az erre a kérdésre adott választól függ. Nevezetesen attól, hogy milyen új erőegyensúlyt tudunk elérni”
- vélekedett Janez Jansa, a Szlovén Köztársaság elnöke.
„Európa rosszabbul teljesít, mint 30 évvel ezelőtt. Koncentráljunk csak bizonyos tényekre, ugyanis ez nem véleménykérdés, hanem tényeken alapul. 1990-ben a reprodukciós ráta az Európai Unióban 1,8 százalék volt, 2008-ra 1,6 százalékra csökkent, és 2018-ban 1,5 százalékra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy Európa demográfiai szempontból lejtőn van. A házasságkötések éves száma is ugyanezt a mintázatot adja. (…) Tehát az a kontextus, amelyben Európa jövőjéről beszélünk, nem más, minthogy a kontinensünk visszavonulóban van”
- jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Hír TV
