– Az első pillantásra azt mondanánk, hogy a költségvetés nem engedheti meg magának a nyugdíj-kiegészítést – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A miniszterelnök jelezte, a költségvetést mindig hiányra tervezik, ami abszurd dolog.
Akkor leszünk majd egy nagyon erős, stabil és boldog ország, amikor a magyar költségvetés pluszban zárt – jelentette ki. Mint mondta, a kommunista rendszerben tették tönkre a költségvetést.
– Nem lehet megtenni tisztességes, munkában megőszült emberekkel, hogy mégse kapják meg a nyugdíjt. A Gyurcsány-korszakban elvettek egy havi nyugdíjat válság idején, mi viszont adunk a nyugdíjasoknak – húzta alá Orbán Viktor.
Kiemelte, hogy
megőrizték a nyugdíjak értékét és eszükbe nem jutott, hogy visszavegyék a 13. havi nyugdíjat, ahogy a baloldal tette, amikor kormányon volt.
Az infláció megfékezésének eszközei kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott: sokat tanul az ember, amikor nehéz kihívások elé állítja az élet
– Egy darabig a hagyományos ösvényen haladtak, a jegybank kezében voltak az eszközök, hiszen nekik van a legnagyobb szakmai tudásuk ehhez.
A jegybanknak azonban beletörött a bicskája a küzdelembe, de erről nem ő tehet, hiszen csak bicskája van, az infláció meg fává nőtt, amelyhez fejsze kell
– mutatott rá.
Fejszéje viszont csak a kormánynak van, ezért vette át az infláció kezelését a kormányzat a jegybanktól
– fűzte hozzá. Akkor jött az ársapka, a kamatstop, az online árfigyelő rendszer és a többi intézkedés.
– Sikerrel jártunk, a fejszecsattogás meghozta az eredményét. Az inflációt lefaragtuk. Az a cél, hogy 2023 legyen az infláció letörésének éve. Az idei évben tíz százalék alatti lesz az infláció, a következő évben pedig a jegybank szerint 4-6 százalék. De az igazi kérdés valójában az, hogy mikor lehet megindítani a bérek növekedését, s ezzel párhuzamosan a gazdaság növekedését.
A kormányfő úgy látja, hogy már szeptemberben biztosan jobban nőttek a bérek, mint az árak. Látott olyan előrejelzéseket is, amelyek azt mondják, hogy idehaza lesz a legnagyobb gazdasági növekedés.
A miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország másként látta a háborút, mint a nyugati világ többi része. – Nekünk az az érdekünk, hogy ezt a konfliktust lokalizáljuk, míg más országok globalizálni akarják – tette hozzá. Mint mondta,
a nyugati világ, ami messze van a háborútól, nem végezte el a józan mérlegeléseket. Folyamatos a veszély, hogy egyre veszélyesebb fegyvereket vetnek be és ezek olyanokat is elérhetnek, akik a béke oldalán állnak.
– A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz – szögezte le.
Ukrajna lehetséges EU-tagságáról a miniszterelnök elárulta, hogy ehhez minden tagországnak hozzá kell járulnia. Jelezte: nem tapasztalja a magyar parlamentben, hogy Ukrajna tagságát támogatják.
A kormányfő szerint ha Brüsszel pénzt ad Ukrajnának, akkor nem jut pénz Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehországnak, a kevésbé fejlett országoknak, mert mindenre nem jut. Ezzel számot kell vetni. Brüsszelnek erre az a válasza, hogy vegyünk fel hitelt. De ha a hazánknak járó pénzeket odaadjuk Ukrajnának, aki soha nem fogja tudni visszafizetni, akkor odaadjuk az unokáink pénzét és jövőjét valaki másnak – mutatott rá.
Mint mondta, lehet azért nem kapjuk meg az uniós pénzeket, mert annak egy része már Ukrajnában van. Ezt nem tudni, mert Brüsszel nem beszél világosan. – Mi befizetjük, amit be kell fizetni, de amit nekik ide kell adni, az nem jön.
Brüsszel tehát tartozik nekünk több mint 3 milliárd euróval. Ez a magyar gazdaság méretét tekintve egy jelentős summa
– mutatott rá.
– Brüsszel húzza az időt, most épp 9 komolytalan kérdést kaptunk az igazságügyi rendszerünk kérdésére vonatkozón, amelyhez semmi közük. Az egész vita most már egészen abszurd.
Brüsszel kínban fogant időnyerési célból föltett kifogásokkal él
– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki úgy látja, hogy
a brüsszeli bürokraták a lengyel választások eredményére várnak, szeretnék megbuktatni a lengyel kormányt. Abban reménykednek, ha baloldali kormány jön, akkor Magyarország egyedül marad, s könnyebben lehet vele elbánni.
A migrációról szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy hátralépés történt. Jelezte, hogy vannak hosszabb távon jelentkező, állandó veszélyek, amilyen a migráció is. – Az EU nem a történelem horizontján vizsgálja a kérdést, hanem a migrációt emberijogi kérdésnek tartja – húzta alá.
Orbán Viktor leszögezte, hogy Magyarország el akarja kerülni a migráció okozta konfliktusokat. Felhívta a figyelmet, hogy
a magyar baloldal migrációpárti és olyan döntésekhez járulnak hozzá az európai parlamentben, ami serkenti azt.
– Ha meg akarod magad védeni a migrációval szemben, akkor ne engedd be a migránsokat. Ha azt mondod, hogy nem, akkor nem jönnek.
Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell oda vinni
– nyomatékosította.
Mint mondta, Németország a második világháború óta egy korlátozott önállósággal rendelkező ország, így nem meglepő az átállása a migrációs paktum kérdésében, Szlovákia visszalépését viszont bajként értékelte a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában adott interjút, amelyben beszámolt a legfrissebb kormányzati döntésekről.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
