Orbán: Vészforgatókönyv kell

Európa külső határainak védelmében egyetértettek a nyugat-balkáni menekültútvonalon érintett országok vezetői, a mikéntben azonban még további egyeztetésre van szükség. Ez derült ki a bécsi migránscsúcs utáni sajtótájékoztatókon. „Mindenki egyetértett abban, hogy biztosítanunk és ellenőriznünk kell a határokat. Ezt senki nem kérdőjelezte meg. Ez a legnagyobb aggodalom. Nekünk kell ellenőriznünk a külső határainkat, és eldöntenünk, ki jön be Európába, nem az embercsempész csoportoknak. Ez a legfontosabb alapelv. Ehhez pedig támogatnunk kell Görögországot” – mondta Christian Kern osztrák kancellár.

A német kancellár is a görögök, illetve a másik, Líbiából induló menekültútvonal frontországának számító Olaszország megsegítését hangsúlyozta. Azt is mondta, Németország mindkét tagállamtól havonta több száz migránst vesz át, hogy enyhítsen a helyzeten. „Az a célunk, hogy megállítsuk az illegális bevándorlást, amilyen széles körben lehetséges. Egyetértés volt abban is, hogy az uniós–török megállapodás és végrehajtása alapvető fontosságú” – hangsúlyozta Angela Merkel.

A magyar miniszterelnök azonban kételkedik. „Van néhány olyan polgári foglalkozás, amelyre nem vállalkoznék, például hogy én értelmezzem a német kancellár szavait, ennél kényelmetlenebb állást nehezen tudok elképzelni” – szúrt oda a német kancellárnak Orbán Viktor.

A kormányfő nem lát változást a német bevándorláspolitikában, és vészforgatókönyv, illetve egy második védvonal kijelölését tartja szükségesnek arra az esetre, ha Ankara nem tartaná magát a megállapodáshoz. A kormányfő azt mondta, abban egyetértés volt, hogy kell egy ilyen határvonal, amelyet a tagállamok közösen védenek meg, arról azonban nincs megállapodás, hogy ez hol húzódjon.

„Az első lehetőség a macedón–görög határ, a második a macedón–szerb határ, a harmadik a magyar–szerb határ. Van egy ötlet itt, Ausztriában, az a negyedik lehetőség. Nekünk nagyon fájna, ha a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között volna, de én azt mondom osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk el a szerb–magyar határra, s osztrákok és magyarok együtt védjük meg Magyarország határát, ez jobb dolog, mint kerítést építeni Ausztria és Magyarország közé” – fejtette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök azt is mondta: Magyarország a határőrizettel járul hozzá a szolidaritáshoz, migránsok befogadását a kötelező kvótarendszerrel nem tudja vállalni. „Először is becsaptak bennünket. És ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor be fognak csapni még egyszer. És ezt most nagyon udvariasan mondom. Rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim. Ugyanis az történt, hogy kétszer is döntött az Európai Tanács. Kétszer döntött, hogy ha kvótarendszer lesz, az csak önkéntes lehet. Ezt írásba foglaltuk” – hangsúlyozta a kormányfő.

Az Európai Bizottság viszont később már egy olyan jogalkotást készített elő, amely önkéntesség helyett kötelezővé tenné a menekültek befogadásáról szóló kvótarendszert, és a javaslatot az Európai Tanács minősített többséggel elfogadta – tette hozzá a magyar miniszterelnök, aki éppen ezért továbbra is kulcsfontosságúnak tartja az októberi magyarországi kvótanépszavazást.

A migránscsúcs margója Orbán Viktor szerint

A balkáni útvonal volt a fő téma – mondta a miniszterelnök. Megállapodtak abban, hogy az útvonal zárva maradjon, valamint abban, hogy az EU külső határait teljes mértékben ellenőrzés alá kell vonni. Görögország felől nincsenek védve az unió határai. Hiába van lezárva a balkáni útvonal, Görögország felől beszivárognak a migránsok, a görögök pedig nem tesznek eleget kötelezettségüknek, és a részükről nem volt megnyugtató válasz azzal kapcsolatban, hogy mikortól várható határaik megvédése – folytatta Orbán Viktor.

A teljes sajtótájékoztató:

Az EU miniszterelnökei hoztak egy döntést, amelynek neve: Vissza Schengenhez. Megállapodtak abban, hogy visszaállítják a schengeni szabályokat, vagyis amelyik országnak külső schengeni határa van, annak év végéig helyre kell állítania annak védelmét.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú vita volt az EU–Törökország-megállapodással kapcsolatban. Orbán Viktor szerint egyelőre nem találtak arra választ a csúcson, hogy vajon mindkét fél be tudja-e tartani a megállapodás kritikus pontjait. Az unió azt, hogy a törökök vízummentességet kapjanak, Törökország pedig, hogy képes teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kérdéshez a csúcson mindenki pozitívan állt hozzá, egyedül ő volt „huhogó”. A miniszterelnök szerint nem elégséges csak abban bízni, hogy a törökök betartják a megállapodást.

Ezért Orbán Viktor szerint kell egy vészforgatókönyv is, amelyet akciótervként kell rögzíteni. A miniszterelnök szerint ha ellehetetlenülne az EU–Törökország-megállapodás, akkor ki kell jelölni egy olyan védvonalat, amelyet közös erővel, fizikailag az unió képes lesz fenntartani és megvédeni. Ez nem lehet Görögország déli határa, mert akkor az már eddig is jól működött volna – vélte Orbán Viktor. Arról azonban, hogy ez a védvonal hol legyen, nem született megállapodás.

A kormányfő arról is beszélt: szerinte az uniónak igazságosabban kellene elosztania a migrációs válság kezelésére nyújtott támogatásokat. Macedóniának, valamint Bulgáriának több pénzt kellene adni, azonban a brüsszeli bürokrácia lassan működik, a határ megvédéséhez pedig napi szintű kiadásokra van szükség – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor Líbiáról és Egyiptomról is szót ejtett. Úgy vélte, az Európai Uniónak nagyobb elismeréssel kellene lennie Egyiptom irányába, mivel évek óta feltartóztatja az Afrika belsejéből Európába igyekvő migránsokat. Ezért Egyiptommal a törökökhöz hasonlóan meg kellene állapodnia az uniónak. Líbiában pedig stabilizálni kell a helyzetet, enélkül ugyanis szerinte nem lehet létrehozni az észak-afrikai országban azt a „gigantikus menekültvárost”, ahová visszaviszik az Európából kitoloncolt embereket. Orbán Viktor szerint ugyanis jogszerűen az unióban tartózkodni csak úgy tudnak, hogyha lefolytatják a szükséges eljárásokat – ezt pedig a magyar kormányfő álláspontja szerint az unió területén kívül kell megtenni.