„Az a program, amit én a parlamentben benyújtottam, az tartalmazott egy külön fejezetet, amely a 2030-ig megfogalmazható magyar nemzeti célokat rögzítette” – A kormány távlati terveit ismertette Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Diaszpóra Tanács VIII. ülésén.
„Ha 2030-ra gondolunk, még egyszer, akkor azokat a célokat tudjuk azonosítani, hogy az 5 legjobb ország közé kerüljünk az unióban, ahol élni, lakni és dolgozni a legjobb. Az 5 legversenyképesebb ország közé kerüljünk. '30-ra a népesedési hanyatlást állítsuk meg. '30-ra szervezzük újra a Kárpát-medencét, valósítsuk meg a magyar energiafüggetlenséget és építsük fel Közép-Európát, mint egységes politikai és gazdasági térséget is” – sorolta.
A kormányfő nemcsak a hosszútávú, hanem a következő négy éves terveiről is beszélt. „Zajlik egy kulturális versenyfutás, ezt egyesek kultúrharcnak fordítják, ezt én túlzásnak érzem. Egyfelől túlzásnak, másfelől visszafogottnak” – fogalmazott.
A kormányfő szerint a hazafias nevelés mellet a magyar hadsereg fejlesztésre is kiemelt figyelem kell fordítani. „Ebben a négy évben, ami előttünk áll, a hazaszeretet kultúrájának megerősítése, a versenyképesség-javítás, a demográfiai fordulat megalapozása és az önálló magyar hadsereg megalapítása a négy kiemelkedő feladatunk” – húzta alá.
Változást hozhat
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a jövő évi európai uniós választás változás hozhat az európai politikába. Fontos, hogy az új Bizottság a jelenlegivel ellentétben visszatérjen eredeti szerepéhez és ne politikai bizottságként működjön.
„Az elmúlt 5 évben az erőviszonyok megváltoztak, és jobboldalibb kormányok jöttek létre Európában. Tehát most, amikor majd 2019-ben új bizottsági tagokat fognak delegálni, minden ország egyet, akkor kevesebb baloldalit fognak delegálni mint jobboldalit, és ezért meg fog változni az Európai Bizottságnak az összetétele. És a parlament összetételének a megváltozása, meg a Bizottság összetételének megváltozása már elegendő változás lehet ahhoz, hogy meg tudjunk változtatni európai politikákat is” – magyarázta.
A térség politikai kapcsolatairól szólva a miniszterelnök optimistán nyilatkozott.
„A száz év magány, a száz év magyar magány, ez a korszak véget ért.” – A szerb, szlovák és a horvát viszony javulását jellemezte így a miniszterelnök. A miniszterelnök közelgő ukrán választások miatt külön is kitért a kárpátaljai magyarok helyzetére.
„Minden lehetséges és potenciális győztessel kapcsolatban vagyunk, és már most megpróbáljuk azokat a tárgyalásokat lefolytatni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy kedvezőbb politikai változás után ez az értelmetlen, mind Ukrajnának, mind Magyarországnak rossz állapot változzon meg, és Ukrajna vissza tudjon térni arra az ösvényre, amely magyar barátságnak, vagy stratégiai szövetségnek nevezhetünk. És amely az egyetlen út Ukrajna számára, ha be akar kerülni valaha is a NATO-ba és az Európai Unióba” – tette hozzá Orbán Viktor.
A kormány felkészül
A kormányfő bejelentette, hogy a világgazdasági előrejelzések alapján elemzők 2019 és 2023 között gazdasági visszaesést jósolnak, amelyre a magyar kormány is felkészül.
„Szombaton lesz egy olyan megbeszélés, ahol ennek az esetleg bekövetkező helyzetnek az elhárításához vagy kezeléséhez szükséges gazdaságpolitikai akciótervet fogjuk összeállítani. Hogyha ez bekövetkezne, akkor azonnal elő tudjuk húzni a sublótfiókból azokat az intézkedéseket, amely ennek a hatásnak az ellensúlyozására szolgálnak. Tehát Magyarországnak van A, és pillanatokon belül, tehát, ha úgy tetszik már vasárnapra lesz B terve” – szögezte le a miniszterelnök.
A transzatlanti kapcsolatokról szólva a miniszterelnök azt mondta, az új amerikai elnök hivatalba lépése óta jelentősen javultak az USA és a Magyarország közötti gazdasági- és politikai kapcsolatok. A kormányfő a migrációs helyzet kapcsán hangsúlyozta a helyzetet Magyarországnak az az érdeke, hogy Egyiptomban, Törökországban és Izraelben is stabilitás legyen.
Semjén: Elegendő idő lesz
Támogatja a Magyar Diaszpóra Tanács a szavazati jog kiterjesztését az uniós választás előtt, jelentette be Semjén Zsolt a tanácskozás szünetében. Közlése szerint a résztvevők körében nagy sikert aratott a voksolást érintő szabályok megváltoztatása.
„Most már több mint 1 millió, 1 millió 50 ezer új magyar állampolgár van. Mindig is az volt az álláspontunk, hogy az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan, tehát az országgyűlési választásokon minden magyar szavazhatott. Na most, ha az országgyűlési választásokon szavazhat, akkor logikus, hogy az európai uniós választásokon is szavazhasson. És ezért ezt a jogot kiterjesztettük minden magyar állampolgárra, akinek nincs európai uniós lakcíme” – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes jelezte, elegendő idő lesz, hogy az érintettek a tavaszi EP-választáson már részt vegyenek, beleértve a regisztrációt is. „A törvény szövegében úgy csináltuk, figyelembe véve, hogy mondjuk mire a világ másik végére, például Új-Zélandra elér a posta és onnan visszaér, ezért úgy csináltuk meg, hogy a józan ész és a törvényesség maximális betartásával sokkal hosszabb idő lesz arra, hogy kiküldjék a borítékot, majd visszaérkezzen a levélszavazat” – emelte ki.
A záródokumentumban a választójog kibővítése mellett a kárpátaljai magyarok helyzetére is kitértek a Diaszpóra Tanács tagjai. „A kárpátaljai magyarság helyzete, illetve a szolidaritás és kiállás mellettük, ezen kívül pedig a választási törvénynek az egyszerűsítése, illetve lehetővé tétele a külhoni magyarságnak, a diaszpóra magyarságának is azt, hogy az európai parlamenti választásokon részt tudjanak venni a következő évben” – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A diaszpórában élőkkel kapcsolatos programokról a miniszterelnök-helyettes azt mondta, a Körösi Csoma Sándor program keretében eddig 140 ezer magyar juthatott el külhonban élő nemzettársaihoz, emellett jelentős támogatás ad szórványban élőnek a magyar hitélet támogatása létrehozott program is.
