„Az adósság mindig konszolidációk során valósult meg, nem várja senki el a kancellártól azt, hogy ledolgozza az adósságállományt; ez nem erről szól.” Korábban sem várt csodát az egészségügyi kancelláriarendszer bevezetésétől Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. A kabinet az intézményektől független gazdasági felügyelők rendszerének bevezetését elhalasztotta a 2018-as választásig.
„Ez az én személyes kudarcom, de nem azért, mert a cél rossz volt, hanem azért, mert nem tudtam kellően meggyőzően érvelni sem a kollégáimnak, sem a döntéshozóknak. Úgy tűnik, hogy az, amiben én részt vettem 2007-ben mint ellenálló, az most velem is megtörtént. Ennek ellenére örülök annak, hogy azt, amiért ez ki lett találva, senki sem vitatja” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.
A DK szerint egy kormánypárti érdekcsoport buktatta meg az államtitkár javaslatát, ráadásul téves a feltételezés, hogy a kórházak vezetése tehet az adósságról. „Az, hogy jelen pillanatban 60 milliárd forint a kórházak adóssága, nem azt jelenti, hogy azok az intézetvezetők és gazdasági vezetők, akik ott dolgoznak, nem tudják a munkájukat ellátni, hanem azt jelenti, hogy a kormány folyamatosan, hosszú-hosszú évek óta elégtelen pénzt biztosít a betegek gyógyítására” – jelentette ki László Imre, a párt egészségügyi kabinetvezetője.
A Jobbik szerint az államtitkár meghátrálása csak egy a Fidesz-kabinet számtalan kudarca közül. „Fontos látni azt, hogy a kormány a két nagy állami rendszerben: az egészségügyben és az oktatában csak kudarcokat tudott ez idáig felmutatni. Emlékeztetnék arra, hogy a magyar gazdaságnak a legnagyobb adósa jelenleg is az állam, rendszeresen 90-100 milliárd forint nagyságra szökik föl csak az egészségügyi intézmények, elsősorban a kórházak adóssága” – emelte ki Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezetője.
A szocialisták úgy látják, nem csak a kancellárok elmaradt kinevezése miatt kellene távoznia Ónodi-Szűcs Zoltánnak. „Öt dolgot szeretett volna elérni, ebből egyet sem ért el. Nincsenek minimumfeltételek, nem lesz budapesti szuperkórház, nem lesznek kancellárok, nincsen megerősítve a mai napig az alapellátás kérdése, és nem tudta megoldani a finanszírozás problémáit sem. Ezért mondom: az államtitkár úrnak azért kell lemondania, mert nem ködös, kétséges kimenetelű programtézisek alapján kellene az egészségügy irányba állítását elképzelni” – fogalmazott Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A kórházak lejárt adóssága 58 milliárd forint volt a harmadik negyedév végén. Június óta csaknem 7 milliárd forinttal hízott az összeg, a legnagyobb adós továbbra is a Honvédkórház 5,2 milliárd forintos tartozással.
