A felcsúti futballakadémián kazánház épül, hogy fűteni lehessen a focipályákat. A milliárdos költségeket javarészt magáncégek állják a társasági adójukból. Ezentúl a budapesti olimpiai pályázat előkészítésére is felajánlhat pénzt az üzleti világ, az idén és jövőre legfeljebb 19 milliárd forintot. „A javaslat biztosítja, hogy az olimpiai támogatás lebonyolítására biztosított támogatási források mindenképpen az olimpiai célkitűzésekkel összefüggésben hasznosuljanak, a javaslat kimondja, hogy az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak a 2017. év december 31-ig fel nem használt támogatást a központi költségvetés számára kell visszautalnia 2018. január 31-ig” – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
Csakhogy az olimpiai előkészületekre már megvan a pénz, a határozatot karácsony előtt fogadta el a kormány – emlékeztetett a Jobbik szakpolitikusa. „Miért nem volt jó úgy, ahogy önök erről határoztak, miért kellett áttenni a taón át? Talán azért, mert ha a költségvetésből fedeznénk közvetlenül, akkor sokkal nagyobb ellenőrzés lenne? Erre szeretnék választ kapni. Ahogy arra is, hogy nem-e kettős finanszírozásról lesz szó, hogy egyszer önök adnak 19 milliárdot – remélem nem, egyébként ezt csak költői kérdésnek teszem fel –, és még pluszban 19 milliárd forintot össze lehet szedni a taóból is” – tette fel a kérdést Szilágyi György országgyűlési képviselő.
„Azt gondolom, hogy a taónak az elfogadottságát és a sikerességét nagyban növelné, ha a jelenleginél átláthatóbb lenne a rendszer. A sportra szánt társasági adót közpénznek tekinti az Európai Unió – emlékeztetett a sportközgazdász. – Tulajdonképpen érdemi finanszírozási változást ez a döntés nem hoz, hiszen így is, úgy is a központi költségvetés terhére történik a támogatás, akár onnan kerül közvetlenül az olimpiai céghez a pénz, akár úgy, hogy oda nem kerülnek be e taobevételek, helyette az olimpiai pályázatra fordítódnak ezek az összegek. A látható különbség az, hogy a cégeknek ez kedvezőbb, hiszen valamennyi adókedvezményt ezáltal tudnak realizálni” – tette hozzá Szabados Gábor.
A társaságiadó-kedvezmény az olimpiai pályázatot előkészítő, köztulajdonban lévő céghez, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-hez folyik majd be. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az átláthatóságot tartja helyesnek. „Azt gondolom, az a korrekt és az van rendjén, ha ezen cégeket meg lehet majd ismerni, és azt is lehet tudni, milyen összegű támogatást adtak, hiszen akkor látható, hogy a támogatási összegekkel hogyan fog majd a pályázati bizottság, a pályázók elszámolni, és hogy mire költötték” – vélekedett Borkai Zsolt.
A 2024-es olimpiára Budapest mellett Róma, Párizs és Los Angeles pályázik. A győztest 2017 szeptemberében hirdetik ki.
