Odaszúrtak Orbánéknak a volt fideszes vezetők

Orbán Viktor legutóbb Beata Szydlo lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatóján vázolta az Európa jövőjére vonatkozó álláspontját. A magyar miniszterelnök már többször megfogalmazta az erős nemzetállamok szükségességét, korábban pedig az etnikai homogenitás megőrzésének fontosságáról is beszélt.

Az Orbán-kormány korábbi külügyminisztere egy budapesti konferencián úgy fogalmazott: a homogén nemzetállamok koncepciója sajátos magyar elképzelés. „Ezzel az álláspontommal nem leszek túlságosan sikeres. Úgy érzem, hogy természetesen ha a nemzetek Európájáról van szó, akkor azzal egyetértek. Nem igazán értek egyet a homogén nemzetállamok kategóriájával, döntően azért, mert ebbe a homogén nemzetállami szupremácia koncepciójába nem igazán tudom elhelyezni a három-négymillió magyar honfitársamat, a magyar nemzetnek a részeit” – így Martonyi János.

Élesebben fogalmazott az atlantistának tartott volt külügyminiszternél az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a jelenleg alkotmánybíróként dolgozó Stumpf István, amikor ugyanezen a rendezvényen az alkotmányosság helyreállítása mellett érvelt.

„Szerintem ma már egyre kevésbé indokolt az, hogy a magyar alkotmányosság testén legyen egy ilyen nyílt seb, amit a gazdasági alkotmányossági kompetenciák felfüggesztése vagy korlátozása jelent. Ugye a magyar Alkotmánybíróság a központi költségvetés végrehajtása, központi adónemek, helyi adók központi feltételei, illetékek, járulékok, vámok tekintetében csak meghatározott feltételek esetén indíthat el vizsgálódást – mondta az egykori miniszter. –

Szerintem az alkotmányosság teljes spektrumának a helyreállítása ma már, öt évvel az új alaptörvény életbe lépése után indokolt lehet.”

Az alkotmánybíró szerint a taláros testület szerepe, hogy tükröt tartson a kormány és az államigazgatás elé, és megmutassa azokat a határokat, amelyeket nem léphet át a hatalom.

„Amiatt alkotmánybíróként mindenképpen aggályaim vannak, hogy ha rövid távú politikai érdekek, cselekvőképességi vagy döntéshozatali kényszerek miatt átlépünk néhány olyan fundamentális, alkotmányos értéket, például a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, akkor hosszú távon lehetetlenítjük el a mindenkori kormányzatoknak a mozgásterét. Tehát én azok közé tartozom, akik tisztában vannak a kormányzati lépések szükségességével és gyors cselekvőképességével, de mindezt az alkotmányos keretek tiszteletben tartásával kell tenni” – jelentette ki Stumpf István.

A második Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor is újra megszólalt a kormányzat által hangoztatott Soros-tervről. Az uniós biztos a civil rádiónak beszélt arról, hogy nem tartja fairnek Semjén Zsolt bírálatát.

„Ez a politikai vita sajátja, nem örülök neki nyilván. Különösen nem örülök neki, hogyha ezt olyan emberek teszik, akik az azt megelőző tíz-tizenöt évben nem győztek ájuldozni az én úgynevezett zsenialitásomtól, hogy milyen fantasztikus vagyok, és lapogattak, hogy mekkora barátok vagyunk. De hát az ember ilyen” – így Navracsics.

Semjén Zsolt vasárnap az állami rádiónak nyilatkozva bírálta a magyar uniós biztost, miután Navracsics a Hír TV-nek nyilatkozva kampányfogásnak minősítette a kormányzati álláspontot, hogy az Európai Bizottság a Soros-terv beteljesítője.

Navracsics Tibor egyébként most megismételte: a kormányzat által emlegetett Soros-terv a választási kampány retorikai eleme.