Nincs pénz a bérekre, veszélyben a szociális otthon

Csuri Miklós egyike azoknak az értelmi sérülteknek, akik a perbáli fogyatékosokat ellátó otthonban élnek.

Az itt lakók többsége súlyosan vagy halmozottan sérült, kommunikálni és sokan mozogni sem tudnak vagy csak alig. Gyógypedagógusok, szociális munkások gondoskodnak róluk, szinte mindannyian szakmunkás-minimálbért keresnek. Idén 25 százalékkal nőtt a bérminimum, mégsem volt felhőtlen az öröm.

„A bevételünk csak a normatív finanszírozás, amit, ugye, a kormányhivataltól kapunk, illetve a másik forrás, amit meg a szülőktől” – mondta el Bartholy Judit, a Tovább Élni Egyesület elnöke.

Ez nem elég arra, hogy kigazdálkodják a béremelés többletköltségét, mondja az intézmény vezetője, aki maga is sérült gyermeket nevel.

– Mi lesz, hogyha nem kapnak pluszfinanszírozást?

– Hát, nem tudjuk a gázszámlát kifizetni, nem tudjuk a béreket, hát, be kell zárni, tehát az itt gondozott sérülteknek el kell menni innen.

Ágnes egy éve jár rendszeresen a négygyermekes Kovács családhoz.

A hatéves, Down-szindrómás kislány, Timi fejlesztésében segít, és persze szívesen foglalkozik a többi gyerekkel is.

A támogató szociális szakemberek bérére sincs elég pénz, vagyis ők is az utcára kerülhetnek.

„Míg a szakemberek lehet, hogy találnának más munkalehetőséget, a családok nem tudnák megoldani a mi segítségünk nélkül” – jelentette ki a Lámpás ’92 Alapítvány szakembere, Herczeg Ágnes.

A Látótér megkérdezte a szociális államtitkárt, segítenek-e a civileknek, hogy ki tudják gazdálkodni dolgozóik bérét. Czibere Károly azt mondta: már vizsgálják az ügyet, döntést januárban hozhatnak. A fogyatékosokat segítő civilek 300 milliót szeretnének. Egyébként tavaly év végén majdnem ezermilliárdot szórt ki a kormány, például a sportszövetségek durván ötvenmilliárdot kaptak.