Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az emberi élet nem lehet üzlet tárgya. A demográfiai mutatók negatív alakulása nem hungarikum. Magyarországon a nehézséget az is okozza, hogy a kedvezőtlen korfa miatt kevesebb fiatalnak kell több gyermeket vállalnia. 2001-hez képest 2016-ban 270 ezer fővel kevesebben voltak azok, akik koruknál fogva gyermeket tudnak vállalni. A kormány családpolitikai intézkedései azonban pozitív változásokat hoznak: a havi házasságkötések száma Magyarországon 40 éves csúcsot döntött. 2010 óta nőtt a termékenységi arányszám és a gyermekvállalási kedv is. A kabinet a GDP 5 százalékát fordítja családtámogatásra, ugyanakkor vannak még előrelépést igénylő területek: magas a termékenységi rés, 150 ezer pár meddőségi problémákkal küzd. Miután a kormány családpolitikájának egyik alapelve az, hogy minden vágyott gyermek megszülessen, így ezekkel a problémákkal a jövőben többet kívánnak foglalkozni – emelte ki Novák Katalin.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője előadásában kiemelte, hogy a jó gazdasági környezet, a javuló életszínvonal, valamint a kormány családpolitikai célkitűzéseivel való nemzeti egyetértés elősegíti a népesedéspolitikai célkitűzések elérését. Az intézet által készített közvélemény-kutatás azonban rámutatott arra, hogy továbbra is jelentős többség (79 százalék) szerint az anyagi bizonytalanság hátráltatja leginkább a gyermekvállalást. Sőt, tízből hat magyar szerint olyan egészségügyi problémák is közre játszanak ebben, mint a meddőség. Emiatt is látható az, hogy több gyermeket szeretnének a magyar emberek vállalni, mint amennyit ténylegesen fognak, még úgy is, hogy a terhességmegszakítások száma csökkent az elmúlt években – fejezte be előadását.
A konferencián elhangzott, hogy jelenleg minden 7. polgár, mintegy 300 ezer fő érintett a meddőség okozta problémákkal. A probléma kezelésére szükséges a szakma bevonásával a meddőségi ellátás körülményeit tisztázó protokollrendszer újra definiálása, illetve az ellátáshoz szükséges modern eszközrendszer biztosítása. A gyermekvállalás halogatásával szemben megfelelő ösztönzői rendszer kialakítására; átfogó és folyamatos országos meddőségi szűrési programokra; és a társadalom problémával kapcsolatos informálására is szükség van.
Enrica Gravotta, a Merck Európa, a Közel-Kelet és Afrika régióért felelős fertilitás tudományos igazgatója hangsúlyozta: a biológiai óra ketyeg, sokan 30 év fölötti korban szeretnének gyermeket vállalni, miközben a legproduktívabb időszak erre a 20 és 30 éves kor közötti egy évtized, ugyanis ebben a korban még magas a teherbeesés esélye, mely 30 éves kor után 20 százalék alá, míg 40 éves kort követően 5 százalék alá süllyed.
Dr. Sipos Miklós, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának igazgatója is elmondta, hogy az infertilitás világszerte népbetegségnek tekinthető. Az anyák gyermekvállalásának ideje folyamatosan kitolódik, a meddőség kialakulását elősegítő tényezők között a magas testtömeg-index, a dohányzás, és az életkor emelkedése is kiemelhető. A meddőség párokat érintő betegség, melyben a férfiak szerepe legalább akkora, mint a nőké. Emiatt a férfiak nemzőképességét is szükséges javítani, illetve nyomon követni.
A konferencia szakértői azt is sürgették, hogy az elavult, mintegy 22 éves, a meddőség kezelésére vonatkozó jogszabály-rendszert újítsa meg a kormányzat. Végül Dr. Toldy-Schedel Emil bejelentette, hogy a Merck gyógyszergyártó támogatásával az Egyházi Kórházak Egyesülése szűrő, oktató- és felvilágosító programot indít.
Novák Katalin: Gyorsabb, olcsóbb és mindenki számára elérhető lesz a meddőségkezelés
Nézőpont Intézet, Hír TV
