Netanjahu közép-európai bástyát épít

Az elmúlt hetekben a magyar zsidó közösségekben felháborodást keltő Soros-plakát-kampány és a magyar miniszterelnök Horthy Miklóst méltató szavaira adott pragmatikus, a diaszpórával ápolt kapcsolatokat zárójelbe tévő izraeli válasz is valószínűleg erre vezethető vissza. Az izraeli–magyar kereskedelem évente nagyjából 500 millió dollár értékben zajlik. Az Eximbanknál pedig egy frissen jegyzett 50 millió dolláros hitelkeret hivatott az izraeli–magyar üzleti kooperáció fejlesztésére. Ezenkívül a magyar állam bevásárolna az izraeli gáztartalékokból is.

Közös érdekek, ismerős retorika

Az izraeli miniszterelnök részt vesz a V4-ek szerdai budapesti ülésén is, majd magyar kollégáján kívül a cseh, a lengyel és a szlovák kormányfővel is kétoldalú tárgyalásokat folytat. Közép-Európában hemzsegnek az autóipari összeszerelő üzemek, Izrael pedig az ehhez használt technológia értékesítésében érdekelt – mondta egy izraeli kormányzati forrás a Reutersnek. Ez lehet a főtémája a szerdán délutánra szervezet izraeli–magyar üzleti fórumnak is.

A másik cél viszont egy közép-európai bázis kiépítése lehet. Lengyelországot júniusban választották meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó résztvevőjének a következő két évre, így a térség legjelentősebb politikai erejét adó Lengyelország miniszterelnökével, Beata Szydlóval is lesz miről beszélniük. Az ENSZ fontos harctér Izrael számára. Ki tudná ezt jobban, mint az 1984-től 1988-ig Izrael ENSZ-nagyköveteként szolgáló Netanjahu. Az egykori kolóniák és gyarmatok felszabadulását követően számos új tagállam helyezkedett szembe nyugati nagyhatalmakkal és szövetségesükkel, Izraellel, így a zsidó államnak elkél a segítség az átalakult nemzetközi porondon, még akkor is, ha a BT-ben Obama elnök számukra kedvezőtlen döntései után most már bizton számíthatnak az Egyesült Államok támogatására.

Migráció és határkerítés

A visegrádi országok pedig ENSZ-tagságuk mellett az Európai Uniónak is tagjai. Itt pedig érdekegység látszik Orbán Viktor és Netanjahu között, hiszen mindketten egységes közép-európai fellépést sürgetnek. Netanjahunak ez a palesztinoknak nyújtott EU-s politikai támogatás tompításában lehet kifizetődő, míg Orbánnak a migrációs fronton folytatott küzdelmében.

Ráadásul a magyar miniszterelnök migrációval kapcsolatos elképzelései is találkoznak izraeli kollégájának nézeteivel. Izrael 2013-ban épített falat az egyiptomi–izraeli határon, miután éveken át jelentős méretű menekültáradat jutott be az országba, elsősorban Eritreából és Szudánból. Alig egy százalékuk kapott menekültstátuszt. Azoknak pedig, akik hajlandóak önként elhagyni az országot, az izraeli állam 3500 dollárt fizet fejenként. Netanjahu tehát megértően viszonyul Orbán migránspolitikájához, még akkor is, ha Magyarország  a gyakorlatban nem rendelkezik migránsproblémával. Felmerült a déli határzár építéséhez adott izraeli segítség, de miután a határzár mostani vonalán jelenleg is szinte áthatolhatatlan, ez valószínűleg csak a kerítés bővítését jelenthetné. Erről konkrétumokat egyelőre egyik fél sem szivárogtatott.

Kellemetlen pillanatok

Nem marad ki viszont a történelemóra sem, akármennyire is szeretné az izraeli és a magyar kormányfő is. Valószínűleg a legnagyobb feszengés és szájharapdálás szerda este fogadja majd az izraeli miniszterelnököt, mikor a magyarországi zsidó közösségeknél tesz látogatást a Dohány utcai zsinagógában. Itt találkozik ugyanis annak a Mazsihisznek a vezetőivel, akik éppen érkezése előtt adtak ki közleményt, melyben cserbenhagyással vádolják az izraeli kormányt a magyar kormány plakátkampányával kapcsolatos reakciójuk miatt.

Miközben az izraeli miniszterelnök a magyar fővárosban tárgyal, az átlagos izraeli nyárnál is forróbb helyzet várja vissza. Múlt hét pénteken három izraeli arab merénylő rendőrökre támadt Jeruzsálem óvárosában, és két drúz származású rendfenntartóval végeztek, mielőtt a rendvédelmi erők ártalmatlanították őket. Izrael a támadás után bekeményített, és először teljesen lezárta a támadás helyszínét, a muszlimok szent helyének számító Templomhegyet, majd fémdetektorokat állítottak fel minden odavezető úton. A jeruzsálemi főmufti legutóbbi közleménye szerint aki átmegy a „cionista fémdetektorokon”, annak a szent helyen elmondott imája érvénytelen lesz. Ez vélhetőleg a jeruzsálemi helyzet eszkalálódásához vezethet. A helyszín volt a kiindulópontja a 2000-ben kezdődött második intifádának is, Ariel Saron akkori miniszterelnök látogatását követően.

Benjamin Netanjahu csütörtök délelőtt utazik vissza Jeruzsálembe.