Népszavazást kezdeményez az LMP Paksról
2014 januárjában állapodott meg Moszkvában Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal a paksi atomerőmű bővítéséről. A beruházás jelentős részben orosz hitelből valósulhat meg, a végszámla pedig több mint 3000 milliárd forint lehet. Ez négyszer annyi, mint amennyibe a hivatalos tervek szerint az olimpia került volna.
Nemcsak drágább, az LMP szerint kockázatosabb is a paksi beruházás az ötkarikás játékoknál, ezért népszavazást kezdeményeznek a kérdésről. Tavaly erre tett kísérletet Jávor Bendek EP-képviselő is, a Nemzeti Választási Bizottság azonban arra hivatkozva utasította el a kezdeményezést, hogy nemzetközi szerződésről nem lehet referendumot tartani. Éppen ezért az LMP most arra kérdezne rá, hogy akarja-e a magyar lakosság, hogy a jelenleginél nagyobb kapacitású atomerőmű-blokkokat helyezzenek üzembe Magyarországon.
| Egy kicsit a falon túlra is… |
| Nem lepné meg az LMP-t, ha a választási bizottság nem engedné népszavazásra feltenni a paksi bővítés leállításáról szóló kezdeményezésüket, de a párt ebben az esetben újra megpróbál, más formában referendumot kezdeményezni, sőt arra biztat másokat is, hogy találjanak ki ilyeneket – mondta Magyarország élőben című műsorunkban Szél Bernadett. Az LMP társelnöke szerint Paks ügyében országos népszavazásra van szükség. „Megpróbáltuk ezt a csapdát kikerülni, hogy ne mondják azt ugye, hogy nemzetközi szerződést próbálnak meg betámadni. Megpróbáltuk magát azt az energiapolitikát megcélozni, ami semmiképpen nem egy nemzetközileg, egy ránk kényszerített valami, hanem a kormánynak az álláspontja. És ezzel kapcsolatban próbálkozunk most. De hozzáteszem rögtön, ha bárkinek van más ötlete, javaslata, akkor szeretettel várjuk, ugyanis mi is készek vagyunk rá, hogy jó pár kérdést beadjunk. Nem gondoljuk azt, hogy itt egy próbálkozás, az sikeres lesz. Lehetséges, de nem biztos. Úgyhogy arra számíthatnak azok, akik az LMP-vel szimpatizálnak, és tényleg egy zöldjövőt akarnak az ország számára, hogy itt egy nagyon kitartó próbálkozássorozat fog indulni. A falig el fogunk menni annak érdekében, hogy ezt a beruházást megakadályozzuk. Még talán egy kicsit a falon túl is” – fogalmazott. |
„Addig fogunk menni, amíg egy olyan kérdést nem találunk, amelyet át fognak engedni. A népszavazáson kívül minden eszközt meg fogunk ragadni annak érdekében, hogy a Paks II.-t megakadályozzuk. Tényleg fordulópontnál vagyunk, […] úgy néz ki, hogy Brüsszelnél is sikerrel jártak az ipari lobbisták, és úgy néz ki, hogy át fogják engedni ők is ezt a kezdeményezést. Nincs mire várnunk, nincs más lehetőségünk, magunkra vagyunk utalva” – jelentette ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Az ellenzéki pártnál úgy tudják, hogy az Európai Bizottság a jövő héten mondhat igent a paksi bővítésre, így a beruházás elől az utolsó akadály is elhárulna.
A kancelláriaminiszter közben azzal érvel az atomerőmű új blokkjainak szükségessége mellett, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztás felét Paks állítja elő – és erre egyre inkább szükség lesz, mert a hagyományos erőműveket környezetvédelmi okokból be kell majd zárni. „A következő évtizedben jó néhány erőműnek lejár a nemzetközi és hazai engedélye. Ezeknél az erőműveknél az Európai Unió jelenlegi szabályai szerint már működésiidő-hosszabbításra sincs idő és lehetőség” – jelentette ki Lázár János.
A Greenpeace szakértője szerint nincs értelme megduplázni az erőművi kapacitásokat. „Gyakorlatilag az atomenergia sosem volt olcsó, a járulékos beruházásokkal és állami támogatásokkal együtt próbálták azt kimutatni, hogy ezek olcsók. A Greenpeace tavaly készíttetett elemzést a Paks II.-beruházásról, ami egyértelműen kimutatta, hogy nincs olyan forgatókönyv, amely mellett ez megtérülő beruházás lenne. Magyarul veszteséges beruházás lesz, és ha életben akarjuk tartani, akkor majd az adófizetőknek kell súlyos százmilliárdokat évente befizetni a paksi számlába” – nyilatkozta Perger András, a szervezet klíma- és energiakampány-felelőse.
A megújuló energiaforrásokra, vagyis a szél- és naperőművekre kellene építeni a hazai energiatermelést, mondta az Energiaklub igazgatója. „A következő évtizedekben sok hazai erőmű élettartama véget ér, ez azonban kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy hazánk is átálljon a jelenleg világszerte felfutó megújulóenergia-termelésre. Energetikai modellszimulációk azt igazolják, hogy Magyarországon a termelt áram akár nyolcvan százaléka is származhat megújulókból 2050-re” – fogalmazott Fülöp Orsolya.
A tervek szerint a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjait a harmincas évek közepén állítják le, az új blokkok pedig már a húszas évek közepétől áramot termelnek.
