Így egy-egy politikus büntetőügye is titokban maradhat

Kiss Lászlónak, a magyar úszóválogatott korábbi szövetségi kapitányának megítélése pillanatok alatt megváltozott, miután kiderült: csoportos nemi erőszakért ült börtönben a Kádár-rendszerben. A hírt igazoló bírósági iratokat a botrány kirobbanása után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság zárolta. Az iratokat kiadó fővárosi levéltárat pedig hárommillió forintra bírságolta hatóság, és szigorúbb iratkezelésre is kötelezte.

„Amit korábban kiadtunk a levéltári törvény alapján teljesen világosan, annak kiadását most egyszerűen meg kell tagadnunk. Azt mondjuk ebben a helyzetben, hogy próbáljanak tudományos kutatóként a levéltárhoz fordulni, de az emberek többsége nem tudja az általunk szabott feltételt teljesíteni. Ez elég furcsa helyzetet teremtett az elmúlt egy hónapban a levéltárban. Ezért is támadjuk meg, mert teljesíthetetlen” – nyilatkozta Kenyeres István, a Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója.

„Nem lehet buldózerrel nekimenni a szabadságjogoknak” – mondta Majtényi László. A volt adatvédelmi biztos szerint az a kérdés, hogy a jogalkotó a bírósági eljárásban érintett személyek védelmét vagy az állampolgárok megismeréshez való jogát tartja fontosabbnak. „Egészében úgy gondolom, hogy a társadalmi tudat szempontjából és abban a tekintetben, hogy megigazulhat egy társdadalom ezekben a kérdésekben, és szembenézhet a helytelen múlttal és gyakorlattal – a kommunista múlttal, a nőkkel szembeni viselkedéssel –, végül is jól jöttünk ki. A levéltár kevésbé, mert egy tartalmilag és jogilag is helytelen határozattal többmilliós bírságot kapott” – tette hozzá a jogász, egyetemi tanár.

„Ez rendszerbe illik, hogy mindent el akarnak titkolni előlünk, ami fideszes bűnözők múltjára utal” – reagált Juhász Péter. Az Együtt alelnöke hangsúlyozta: ő az átláthatóságot támogatja. A politikus arra figyelmeztetett, hogy ha a levéltárak betartják a hatóság jelenlegi előírásait, illetve állásfoglalását, akkor mostantól politikusok és közszereplők bírósági ügyei is titokban maradhatnak. „Egyértelműen azt támogatjuk, hogy minden ilyen papírhoz hozzáférhessenek ne csak a kutatók, hanem bármely állampolgár, és kerüljön is nyilvánosságra. Ez a Kiss-ügy kapcsán különösen érdekes, hiszen abból jött az egész ügy. Azt hiszem, hogy van relevanciája annak, még akár ötven évvel később is, hogy valakit egy ilyen bűncselekmény után elítéltek, és ezek után is gyereklányokkal foglalkozhatott. Nekem mint lányos apukának külön fontos, hogy az ilyenekről tudjunk” – fogalmazott Juhász Péter.

A parlamentben a vonatkozó kétharmados törvény módosítása egyelőre nincs napirenden.