Nem kértek engedélyt a felvételekről Schmidt Máriáék

Lánccal és lakattal lezárt bejáratok, üresen tátongó épületek. Ez ma a Sorsok Háza az egykori józsefvárosi vasútállomáson. Az emlékhely a holokauszt gyermekáldozatainak tragédiáját mutatná be. A kiállítás szakmai koncepcióját a Terror Háza Múzeumot fenntartó alapítvány készítette el még 2013-ban.

„Arra készülünk, hogy egy olyan központot hozzunk létre, amelyet egyébként Sorsok Házának neveztünk el, amely átélhetővé teszi a 21. század fiataljai számára azt a tragédiát, amelyen a 20. század közepén magyar állampolgároknak, akiket származásuk miatt kiközösítettek, meghurcoltak, majd sokukat elpusztították, keresztül kellett menni” – mondta a Terror Háza főigazgatója, Schmidt Mária.

A Sorsok Házának koncepciója papíron 200 oldal, amiből 170 oldal a melléklet. 50 oldalon névtelen gyermekek fotói szerepelnek egy francia alapítvány gyűjteményéből. Az alapítványt egy francia nácivadász házaspár hozta létre, a fényképek felhasználására Schmidt Máriáék nem kértek engedélyt.

„Udvariasabb lett volna, ha engedélyt kérnek, de nem haragszom, hogy nem kértek. Az a fontos, hogy jó anyagokat tegyenek közzé. Mi közel ötezer képet publikáltunk Franciaországból deportált gyerekekről, szóval nem tudom, hogy a fotóknak van-e közük Magyarországhoz” – hívta fel a figyelmet Serge Klarsfeld, a Klarsfeld Alapítvány vezetője.

Az oktatási program vázlatának mindössze nyolc oldalt szenteltek a szerzők. Nem tudni, hogy kik ők, a szerzők neve nem szerepel a Sorsok Háza koncepciójában, amelyért közel 40 millió forintot fizetett az állam. Az anyagot sokan véleményezték – idézte fel a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a Hír TV-ben.

„Azt megküldték nagyon sok helyre, a Miniszterelnöki Hivatal, nemcsak nekünk, hanem a Magyar Tudományos Akadémiának, a Történelemtanárok Egyesületének, tehát zsidó és nemzsidó szervezetekhez, azt rendkívüli módon elmarasztalták azok a szervezetek, akik megkapták azt a koncepciót, újabb koncepciót nem láttunk, amíg az nincs, nincs miről beszélni” – hangzott el Magyarország élőben című műsorunkban.

Az alapítvány programigazgatóját hiába kérdeztük arról, hogy készült-e új koncepció. Kérdéseinkkel a sajtóreferenshez irányított.

„Előbb fölveszi az igényeket és aztán utána ő dönti el, hogy merre hány méter, mert hogy nálunk ilyen nagyvállalati üzem van” – így a KKETTK programigazgatója, Tallai Gábor.

Az emlékhely addig nem nyílhat meg, amíg a kiállításról nincs egyezség - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

„Nekem az a személyes álláspontom és ezt képviselem minden ilyen vitában, hogy a magyarországi zsidó közösség nélkül, ez az emlékhely nem tudja sikeresen betölteni azt a küldetését, hogy emlékeztessen is és emlékhely is lehessen” – vélekedett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az üresen álló Sorsok Házára egyes számítások szerint eddig több mint 7,5 milliárd forint ment el.