Nem használ, hogy négyévente változtatnak az alaptanterven

„Az oktatás minden évben – egy kicsivel vagy sokkal – kevesebb pénzt kapott, mint az azt megelőző évben. A tavalyi az egyetlen kivétel, de annak az alultervezés az oka, semmint a döntés, hogy többet költünk az oktatásra” – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a közoktatás feladatáról.

A rendszerváltás óta folyamatosan csökken az oktatásra szánt állami forrás. Az ombudsman szerint azért, mert nincs tisztázva hogy pontosan mit vár az ország az iskoláktól. Aáry-Tamás Lajos beszélt arról is, hogy a felsőoktatásba való bejutás érdekében egyre korábban és egyre nagyobb terheket kell vállalni, ez pedig feszültséget okoz.

„Úgy gondolom, hogy érdemes lenne végiggondolni: ha úgy döntene egyszer az oktatáspolitika, hogy eltörli az érettségit mint egyetemi felvételit, akkor nem kellene úgy mozogni az iskolák felé, hisz bárhonnan, vidéki kis iskolából be lehetne jutni az egyetemre, és mondjuk az egyetem lenne az, amely szelektál” – jelentette ki a biztos.

Van, aki szerint a követelményrendszeren is változtatni kell. „Vajon hol húzódik a közműveltség és a szabad további tanulás határa? Ezek nagy kérdések, mert a jelenlegi rendszerben ilyen behajtható, ellenőrizhető minimumkövetelmények nincsenek lerakva” – vélekedett Setényi János egyetemi tanár.

A konferenciát szervező Karátson Gábor Kör tagjai szerint az, hogy egy kormányváltás az oktatásban is irányváltást jelent, sehová sem vezet, és csak rombolja a morált az iskolákban.

„Az elmúlt huszonöt évben, 1990 óta az ötödik alaptanterv íródik, ez elfogadhatatlan. Egy rendszerben legalább tizenöt-húsz év kell ahhoz, hogy ez beépüljön, szervesüljön, erre esélye sincsen, ha három-négy évente megváltozik” – fejtette ki Ikotity István, a kör alapítója.

A konferencia szervezői azt tervezik, hogy az oktatásügy valódi reformja érdekében pártfüggetlen alapelveket dolgoznak ki.