Nem értik, miért csökken a reáltárgyak száma

Színes műsorral búcsúztatták a tanévet az egyik pécsi gimnáziumban. Szeptembertől ezt az intézményt sem Budapestről irányítják, a sokat bírált Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerepét helyi központok veszik át. „Én azt gondolom, hogy ez egy természetes folyamat, ami zajlik a pedagógiában, a centralizáció után jön egy decentralizációs változtatás, amire egyébként nagy szükség van. Azt várom tőle, hogy az iskolaigazgatóknak több jogosítványa legyen mind a tervezésben, mind pedig a pénzköltésben, ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni. A lényeg tulajdonképpen az, hogy azokat a pedagógiai folyamatokat, amiket itt irányítunk, azokat megfelelő erőforrásokkal lássuk el, én bizakodó vagyok, hogy ez a fajta decentralizáció segíthet ebben” – nyilatkozta Zalay Szabolcs, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatója.

Nem a decentralizáció, hanem a szakközépiskolák, új nevükön a szakgimnáziumok kerettanterve miatt kesergett az egyik budapesti iskola tanára egy konferencián. Az új tanévtől kevesebb lesz a matek, heti három óra az eddigi négy helyett: „Bekerül a gyerek, tanul heti tizenvalahány órában számítástechnikai tantárgyakat, informatikát, majd kikerül… Nálunk a négyes-ötös tanulók a műegyetemen, az ELTE-n, a Neumann-karon végeznek, tehát nagyon jó képességű, nagyon jó innovációs készségekkel megáldott fiatalember, és akkor mondjuk kihullik matematikából, mert nem fogja bírni. Ez minket rettenetesen elkeserít, egyik oldalról halljuk azt, hogy ez a jövő, képezzük őket, a másik oldalon pedig számunkra teljesen érthetetlen módon lecsökkentik ennek a lehetőségét” – fogalmazott Veresné Murányi Marian, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola tanára.

A Tudományos Akadémia szakbizottsága egyenesen növelné a matekórák számát. „Amikor azt halljuk, hogy csökkenteni akarjuk az óraszámokat, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy ebből már nem hogy nem lehet csökkenteni, hát nem lehet, 40 év alatt 301 órát lecsökkentettünk, ezt nem lehet, nem tudjuk megtanítani az anyagot. Csökkentésről szó nem lehet” – véli Laczkovich Miklós, az MTA rendes tagja.

A szakgimnáziumokban a természettudományok is háttérbe szorulnak. Eddig volt külön fizika, kémia, biológia és földrajz. A jövőben ezek közül csak az az egy tárgy lenne kötelező, amely a szakmához kell. Vegyészeknél a kémia, gépészeknél pedig a fizika. „Egy a lényege a dolognak, hogy ahhoz, hogy leérettségizzen, ahhoz ugyanannyi órában hallgatja az érettségihez szükséges tárgyakat, ahhoz, hogy felvételizhessen, legalább két tantárgyból tud emelt szintű érettségit tenni, és még egy szakmát is kap, ha ezt a hármat összehozzuk, akkor óhatatlanul bizonyos olyan tantárgyak, amiket eddig nagyobb óraszámban voltak, azok kisebb óraszámban vagy pedig integrált formában kerülnek be” – magyarázta Palkovics László oktatási államtitkár.

Az új tanévtől az általános iskola első és második osztályában 45-ről 30 percre csökken a tanóra hossza.