Nem akarják az orvosok a hálapénzt, de szükségük van rá

Az orvosok és az ápolók nem szeretnének hálapénzes egészségügyben dolgozni – ez az egyértelmű eredménye a szakszervezeti felmérésnek Dr. Dénes Tamás szerint. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnök a Hír TV Egyenesen című műsorában azt mondta, kényelmetlen ez a rendszer az egészségügyi dolgozók számára, de annyira alacsony az alapbérük, hogy kiszolgáltatottá válnak.

„Az alapbérünk valójában még mindig nagyon alacsony, és a hálapénz valójában kiszolgáltatja az orvost, hiszen fogalma sincs, hogy a következő hónapban mennyit fog keresni, nem hogy a következő évben vagy évtizedekben mennyit fog keresni. Azt se tudja, hogy a következő hónapban mennyit fog keresni. És ez a kiszámíthatatlanság az egyik legfőbb oka annak, hogy a fiatalok nem Magyarországot választják, hanem egy biztos, külföldi egészségügyet, ahol egy biztos jövőkép van. Mi ezt hiányoljuk a kormány oldaláról. Értékeljük az elmúlt évben végrehajtott béremelést. Értékeljük, hogy van egy szándék idén is bért emelni, de nem látjuk több évre előre, hogy pontosan mi fog történni, és azért még jelenleg is egy rezidens ezer forint alatt keres nettóban óránként – kilencszáz forintot jelöltek meg ebben a felmérésben. Egy szakorvos ezerötszáz forintot keres nettóban óránként, egy főorvos körülbelül ezerhétszáz nettó forintot keres. Erre mit gondol a kedves tévénéző? Jó, jó, de ott a hálapénz. Épp ez a lényeg: mi nem szeretnénk hálapénzért dolgozni” – jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Együttérzést várnak, nem vágynak nyugati bérekre

Dr. Dénes Tamás azzal folytatta, hogy tudja, hogy rengetegen dolgoznak alacsony fizetésért az országban, de az orvosok felelőssége nagyobb, ezért magasabb bér járna nekik.

„Magyarországon nagyon sokan dolgoznak száz-kétszázezer forintért havonta, csak azért mégis kérjük az együttérzést abban a tekintetben, hogy mennyi energiát kell befektessen egy orvos és az egész családja ahhoz, hogy valaki orvos legyen, szakorvos legyen, főorvos legyen, és milyen felelősség mellett dolgozunk, nem csak mi, hanem az ápolók is. És ez kilencszáz, ezerötszáz, ezerhétszáz forintot érdemel? Tehát, mi nem nyugati béreket szeretnénk, ahogy sokszor halljuk ezt a kormányzati kommunikációban, hanem a magyar nemzetgazdaság erejének megfelelő, azzal párhuzamos béreket, és ez nyilván nem a kilencszáz, ezerötszáz, ezerhétszáz forint. Mondhatnánk mi is azt, hogy szeretnénk annyit keresni, mint cseh kollégáink, hiszen megérdemeljük. Tehát tényleg a régiós átlagot szeretnénk elérni” – mondta Dénes, majd hozzátette: a megkérdezettek akár már háromszázezer havi nettóért is itthon maradnának, illetve hazajönnének külföldről.

„A megkérdezettek azt mondták, hogy ennyi pénzért, tehát egy rezidens kilencszáz helyett kétezerért, egy szakorvos ezerötszáz forint helyett négyezerért, egy főorvos ezerhétszáz forint helyett ötezer forint per óra nettóért azt mondta, hogy itthon maradna, és nem fogadna el hálapénzt. Ez a régiós átlagnak is megfelel” – idézte fel az elnök.

Mitől fél a kormány?

„Minden korosztályból arra kényszerülnek, hogy elmenjenek külföldre dolgozni hosszabb-rövidebb ideig, igenis hazajönnének. Mitől fél a kormány? Ha megszünteti a hálapénz rendszerét, vagy egyáltalán elkezd erről nyíltan kommunikálni, akkor az a szűk réteg, aki valójában irányítja a rendszert, elkezdi esetleg kiteregetni a szennyest az egészségügyben, az kvázi bonyodalmat kelt,  és nyilván a választások előtt ilyet biztosan nem szeretnének” – folytatta dr. Dénes Tamás.

Elmondása szerint a mai magyar egészségügy nem a minőséget helyezi előtérbe.

„Ha tisztában lennénk pontosan, hogy milyen minőségi mutatókkal gyógyítunk, az nem biztos, hogy népszerű lenne. Pedig el kell jutnunk arra a pontra, hogy szembenézünk azzal, hogy hogyan gyógyítunk, hiszen így a kormány sem tudja azt mondani a választópolgároknak, hogy azokkal az intézkedésekkel mi javítottuk a te ellátásodat, hiszen fogalmunk sincs, nem adtunk egy számot, hogy ma ötös, négy év múlva nyolcas lesz, és így haladunk tovább a minőségben” – fogalmazott Dénes.

– Ez így igaz? Tehát, hogy a jelenlegi kormány nem tudja azt, hogy az intézkedések hatására hány százalékkal javult, vagy nem javult, esetleg romlott az egészségügy hatékonysága?

– Én ki merem jelenteni, hogy nem. Maximum azt tudjuk, hogy hogyan csökkentek a várólisták. De hogy hogyan, milyen minőségben operáltuk meg azokat a betegeket, amelyekre pénzt adtunk, arról fogalmunk sincs. Azt látjuk, hogy a nemzetközi adatokban hátul kullogunk a szív- és érrendszeri betegségek kapcsán, az onkológiai betegségek kapcsán, és sorolhatnám.

A mennyiség a cél, abból van bevétel

„Egy munkaközösségben nem fordul az elő, legalábbis én nem találkoztam olyannal Magyarországon mondjuk egy osztály életében, hogy legalább félévente, vagy akár havonta megnézzük azt, hogy hány beteget gyógyítottunk, és azokkal a betegekkel mi történt. Ilyen nincs. Maximum azt tudjuk, hogy hányat operáltunk, és az a cél, hogy minél többet, mert azzal bevételt generálunk a kórháznak. De hogy milyen minőségben, ez nincs meg. És mi ezt mondjuk, ez a kulcsmondat: ha megjelenne a minőség iránti igény a fenntartóban, a kormányban, akkor minden megoldódna, mert akkor megszüntetnék a hálapénzt, mert a hálapénz valójában a minőség ellen megy, mert ez is valójában csak a mennyiségre generál, és valójában pazarolja a szűkös erőforrásokat. Ez engem, ha én kapom a hálapénzt, arra ösztönöz, mondjuk, ha ön ad nekem, hogy önt boldoggá tegyem és, ha ön azt mondja, hogy ön CT-t szeretne, akkor CT-t fogok előírni. Hogy úgy érezze, hogy azért a pénzért kap valami pluszt” – szemléltette a rezidensek érdekképviseletének vezetője.

Dr. Dénes Tamás szerint az egészségügyből hiányzik egy szakmai irányelv, amely ellenőrizhetőbbé tenné az orvosok által előírt vizsgálatokat, ezáltal a hálapénz rendszere is leépülne.

A teljes interjút ide kattintva nézheti vissza.