Navracsics: Az oktatási rendszer konzerválja a társadalmi különbségeket

„Kifejezetten hasznos volt a költségvetés szempontjából, hogy egy rövid időre felröppent annak a híre, hogy esetleg megvágnák az Erasmus-program büdzséjét, mert olyan elemi erejű tiltakozás tört ki az Európai unió szinte mindegyik tagállamában, hogy akárki is gondol erre komolyan vagy nem komolyan, biztos, hogy utána erről le kellett mondania” – jelentette ki Navracsics Tibor az Európai híradó című műsorunkban a nemzetközi ösztöndíjprogram kapcsán, ami jövőre ünnepli 30. évfordulóját

Az unió egyik legsikeresebb programja

Kifejtette, az unió egyik legsikeresebb programjáról van szó, ami úgy ismert, mint egy diákmobilitási program, ami lehetővé teszi egyetemisták számára, hogy egy másik európai uniós tagállam egyetemén meghatározott időre – általában fél évre – tanulmányokat végezhessenek. „A mi adataink azt mutatják, hogy azok a diákok, akik részt vesznek az Erasmus-programban, körülbelül egyharmadnyival könnyebben, egyharmadnyival könnyebb minőségű munkát találnak a munkaerőpiacon” – mutatott rá a Hír TV-ben Navracsics.

„Mind a küldő országok, mind a fogadó ország között nagyjából a középmezőnyben vagyunk, és ha egy főre lebontva nézzük az adatokat, akkor abszolút megállja a helyét Magyarország. Nálunk egy kicsit az jelent problémát, amit a jövő évtől más országok esetén is igyekszünk meghaladni, hogy az Erasmus ne csak egy elit program legyen: azaz ne csak a legjobb budapesti, vagy nem budapesti egyetemek vegyenek részt a programban, hanem nyissuk ki jobban más egyetemek felé, illetve az adott esetben nem annyira szerencsés szociális helyzetben lévő fiatalok felé is” – mondta.

„Azt is mondhatjuk, hogy szerencsére, és azt is, hogy sajnos”

Beszélt a PISA-teszt eredményeiről is. Úgy vélte, a helyzet annál összetettebb, mint hogy a gazdagabb országokban tanuló diákok jobban teljesítenek, a szegényebb, elmaradottabb régiókban pedig kevésbé. „Azt is mondhatjuk, hogy szerencsére, és azt is, hogy sajnos. Ha ez lenne a helyzet, akkor a jobb anyagi helyzetben lévő országok nagyobb befektetései jobban húznák a többi európai oktatás rendszert” – hangsúlyozta.

„A PISA-felmérés azt mutatja, amit korábban az általunk készített oktatási és képzési figyelő is, amit évente publikálunk, hogy Európában általában csökkenőben vagy hanyatlóban van az oktatásra fordított költségvetési összeg” – hívta fel a figyelmet.

„A magyar oktatási rendszer társadalmi befogadóképessége még mindig alatta marad az optimálisnak, vagy azt is mondhatnánk, hogy az elvárhatónak. Ennek az egyik jele, hogy sajnos Magyarország ellen is indult kötelezettségszegési eljárás, most már a roma gyerekek többek között oktatási hátrányos megkülönböztetése vagy szegregációja miatt is. Másrészt pedig a magyar oktatási rendszer, akár a PISA-felmérést nézzük, akár pedig az oktatási és képzési figyelő adatait nézzük, egyelőre inkább konzerválja sajnos a különbségeket, mint hogy zárná ezt a szociális szakadékot. Sajnos ez megint egy olyan jelenség, amivel Magyarország nincs egyedül, az Európai Unió oktatási rendszereinek általános problémája az, hogy nem képes felszámolni az öröklött hátrányos helyzetet, nem tudja még megoldani a felzárkóztatás problémáját” – fejtette ki.

A teljes adás: