Munkacsoport kell ahhoz, hogy tudják, hányan fagytak halálra

Az egyik budapesti hajléktalanszállón most is minden férőhely foglalt. Télen huszonnégy új helyet nyitottak a rászorulóknak.

Czibere Károly, a szaktárca államtitkára elégedett a kapacitásokkal, sőt azt hangsúlyozta, hogy a leghidegebb napokon is voltak még szabad helyek. Arról viszont továbbra sem tud nyilatkozni, hogy hányan fagytak meg a télen.

– Tehát nem lehet tudni pontos számot?
– Nem, mert mindenkinek más és más számai vannak, hiszen van rendőrségi protokoll, a mentőknek a protokollja, és lehetne menni sorban.

Czibere Károly magyarázata szerint pontos adatokat csak egy külön erre a célra létrehozott szakértői munkacsoport felállításával tudnak adni. De azt is csak később.

„Egy-egy kihűlésnek látszó eset mögött nagyon sokfajta ügy, szövődmény, fertőzés, más típusú krónikus vagy akut ügy lehet. Ha valakit az utcáról hoznak be, és nemsokára meghal, az nem minden esetben a kihűlés miatt történik, hanem korábban szerzett betegségek vagy más ok miatt is. Fontos, hogy a kihűléses eseteknek a számát pontosan tudjuk, ehhez a munkacsoport munkája is kell, mert utána a jelzőrendszert is és az ellátó rendszert is ezek alapján lehet fejleszteni” – mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

„Az ORFK-nak törvényi kötelezettsége van, hogy nyilvántartást vezessen, de megtagadta a válaszadást erre a közérdekűadat-igénylésre” – mondták A Város Mindenkié csoport aktivistái, akik meg akarták tudni az adatokat, de a kérésüket elutasították.

A csoport becsült adatai egyébként megegyeznek egy másik szervezet, a Magyar Szociális Fórum által publikált adatokkal.

„Március végén 203-an fagytak meg. A fagyhalál áldozatai közül a legfiatalabb 11 éves volt, a legidősebb pedig 93. Többségükben fűtetlen lakásokban haltak meg, ami arra utal, hogy a szegénység és a nyomor nem csökken” – magyarázta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnöke.

A hajléktalanokat segítő civilek az ellátó rendszer fejlesztése helyett inkább a legszegényebbek lakhatását támogatnák. „Egyrészt a szociálisbérlakás-rendszer bővítésével, másrészt az elhelyezés nélkül történt kilakoltatások tilalmával, hogy senki ne kerülhessen úgy utcára, hogy nem tud hová menni. Ezenkívül a lakhatási támogatások növelésére is szükség van” – így A Város Mindenkié aktivistája, Udvarhelyi Tessza.

A hajléktalanoknak bérlakást biztosító, európai uniós forrásból támogatott program várhatóan idén tavasszal indul.