A Kelet-Magyarországról érkező és jobbára Ausztriában munkát vállaló vendégmunkások áradata miatt három hónap alatt nyolcezerrel nőtt a határ menti Mosonmagyaróvár lélekszáma. A vendégmunkások fogadására rövid idő alatt komplett iparág épült ki Mosonmagyaróváron. A legtöbb helyen csupán néhányan laknak, de akadnak több tízfős munkásszállók is.
Egy szarvasi asszony egész családjával együtt érkezett a Lajta-parti városba. Férje jár át dolgozni Ausztriába. Azt mondja, ő is menne, de vigyáznia kell a gyerekekre. A család idősebb gyermeke szakácsnak tanul Mosonmagyaróváron, mert tudja, hogy ezzel a szakmával jól fizető munkahelyet találhat majd a határ túloldalán. A fiú úgy fogalmazott, Ausztriában „mindent meg lehet kapni, több a munkalehetőség is”.
A harmincezres Lajta-parti kisvárosban szinte mindent kiadnak, ahová ágyat lehet tenni. Bezárt panziókat, rég nem használt laktanyaépületet nyitnak meg, ahol sokszor méltatlan körülmények között szállásolnak el embereket a bérmunka-közvetítők. Az önkormányzat és a rendőrség most közösen igyekszik felmérni az ideiglenes munkásszállókat.
Nagy István, Mosonmagyaróvár polgármestere szerint a bérmunka-közvetítők sokszor csak a fekvőhelyet biztosítják a vendégmunkásnak, akik nem tiltakoznak, hiszen reggeltől estig Ausztriában dolgoznak, és az a céljuk, hogy minél kevesebb pénzt költsenek. Mint mondta, a nem bejelentett szálláshelyeken a körülmények is rosszabbak. Ráadásul ezzel az önkormányzat adóbevételtől esik el.
