Az Emmi tervei szerint a jövőben minden páciens vérnyomását, testsúlyát, vércukorszintjét és vérzsírszintjét dokumentálniuk kellene a háziorvosoknak.
„Rizikókat vizsgálunk, betegségeket próbálunk feltérképezni. Azoknál, akik bejönnek hozzánk a rendelőbe, rendszeresen el kell végezni ezeket a vizsgálatokat, ez annyival egészülne ki, hogy valamennyi lakosra, tehát aki magától nem jelentkezik, azokat is felkeresve, azok számára is biztosítva lenne a szolgáltatás. Egy teljes körű egészségképet próbálunk nyújtani a lakosság számára” – nyilatkozta Papp Magor, az alapellátás-fejlesztési modellprogram vezetője.
Magyarországon becslések szerint több százezer olyan cukorbeteg él, akit azért nem kezelnek, mert nem tudja, hogy beteg. Sokan ezért már csak a szövődmények után kerülnek kórházba. De az egységes törzskarton azoknál a gondozott betegeknél is kimutathat új betegségeket, akik rendszeresen járnak háziorvosi vizsgálatra.
„Nagyon sok múlik azon, hogy a hozzánk forduló páciensek mit szeretnének. Ha az a hír, hogy fél óránál többet kell majd várni a háziorvosi praxisokban, akkor ez valószínűleg elrettentő lesz. De ha az a hír, hogy önnek felmérjük az egészségügyi állapotát, a kockázatait és utána történik valami, akkor a háziorvos nem fogja tudni kikerülni, hogy átmenjen ezen a procedúrán” – vélekedett Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatója.
Az egészségügyi államtitkár azt mondta: az új törzskartonrendszer adatai alapján fogják meghatározni, mit kell finanszírozni a szakellátásban. „Ez az egyik legfontosabb feladata lesz az államtitkárságnak. Egyébként a kamarákkal már a jövő héten elkezdek arról egyeztetni, milyen ütemezésben fogunk majd erről tárgyalni” – tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár.
Az első, minden lakosra kiterjedő egészségtérkép a törzskartonrendszer bevezetése után, 2019 végére készülhet el.
