Mindenki készüljön, jönnek a villámárvizek és a hőhullámok
2017. június 6., kedd 19:55, frissítve: kedd 23:12
Újabb felhőszakadás – ezúttal Egerben. Jég is volt, ismét. Nemcsak a Heves megyei város, Budapest csatornahálózata sem készült fel a hirtelen lezúduló csapadékra. Két hete is özönvízszerű eső terhelte túl a csatornarendszert, a feltörő víz elöntötte az utcákat. A tűzoltók és a gyalogosok térdig gázoltak a vízben, a közlekedés pedig szinte teljesen lebénult.
„A klímavédelemmel valóban foglalkozni kell, nem vissza kell fordulni ezen az úton, hanem előre kell menni ezen az úton. Ez fogja hosszú távon csak megoldani ezt a problémát, amíg ez nem változik, addig nyilvánvalóan nem realitás, hogy itt néhány év alatt Budapestnek a csatornáit kicseréljük” – jelentette ki az LMP társelnöke, Hadházy Ákos.
A klímaváltozás hatásai fokozottan érződnek a nagyvárosokban, ilyenek a villámárvizek, mert a burkolatoknak rossz az áteresztőképessége. A pirossal jelölt részeken a talaj egyáltalán nem tudja elnyelni a csapadékot. Már az is nagy segítség, ha a lakók felfogják az esővizet.
„Saját ingatlanon a csapadék gyűjtése is egy nagyon jó megoldás, minél nagyobb felületen zöldfelületet hagyni, illetve olyan burkolatokat alkalmazni, amik vízáteresztőek. Erre már számos megoldás van, nem is mindig drágábbak, mint a hagyományos típusok. Aki tud, lehetősége van rá, a zöld tető is megoldás, ugye, egyre divatosabbak a lapos tetős modern épületek, ezekre kiválóan lehet ezt alkalmazni” – mondta a Hír TV-nek Pej Zsófia, az Energiaklub projektvezetője.
Míg a viharok főként károkkal, a hőhullámok sok halálesettel is járnak – emlékeztet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.
A hazai klímamodellek szerint az éves középhőmérséklet két és fél fokkal is emelkedhet 2050-ig, de a nyarak akár 6 fokkal is forróbbak lehetnek. Ezt főként az idősek viselik nehezen, akiknek aránya 30 százalék felett lesz. Számítások szerint így a következő három évtizedben megduplázódhat a hőhullámok miatti halálos áldozatok száma.
„Vegyük komolyan, hogy ez nem fog minket elkerülni, ez nem olyan, ami kikerüli Magyarországot, megkerüli Budapestet, ebben a problémában mindannyian térdig fogunk gázolni, és azokban a problémákban, amelyek tartósan fennállnak, amelyek mindannyiunkat érintenek, az része kell, hogy legyen a munkahelyi kávézótól a sarki vendéglőig, téma legyen ez az ügy. Ma még nem tartunk itt” – hangsúlyozta Pálvölgyi Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai intézet vezető tanácsadója.
A hőség elleni küzdelemben sokszor apró ötletek is számítanak. Négy magyar építészhallgató például egy egyszerű szerkezettel a budapesti tűzcsapokat tenné alkalmassá az ivásra.
