2024. 03. 28. Csütörtök Gedeon, Johanna napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Híradó 15:00

Mi lett az uniós forrásokkal?

2016. június 14., kedd 20:33

Kevés hatását látják Magyarországon az elmúlt években lehívott uniós fejlesztési forrásoknak a szakemberek. A Millennium Intézet rendezvényén több előadó szerint a bürokrácia mellett azok a célok is aggályosak, amelyekre uniós pénzeket költ Magyarország.

„A fejlesztések támogatására kiemelkedően sokat, egészen sokat, 2240 milliárd forintot fordítunk uniós támogatásként, és emellett 1640 milliárd forint saját forrást teszünk ezek mellé az uniós források mellé.” Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a parlamentben a 2017-es költségvetés elfogadása után beszélt az uniós forrásokról. A tervek szerint munkahelyteremtésre, beruházásokra és a magyar gazdaság élénkítésére fordítja a kormány a 2020-ig tartó ciklus forrásait. A Millennium Intézet az uniós források felhasználásáról rendezett konferenciát.

Az egyik kockázatitőkealap-kezelő vezérigazgatója szerint a források felhasználásánál több vállalat is elhamarkodottan dönt, amely több évre visszaveti. „Nem gondolkodnak, nincs döntés-előkészítés, mert ha lenne, akkor felteszik a kérdést, hogy ezt hogy fogjuk amortizálni három év múlva. Akkor érteni kéne a könyveléshez, gyenge menedzsment, nincs döntés-előkészítés, a nehéz helyzetet a harmadik éveben maga az uniós támogatás fogja elérni” – fogalmazott az X-Ventures Zrt. vezérigazgatója, Zsembery Levente.

A Magyarok a Piacon Klub elnöke ennél is tovább ment, szerinte azonnal felül kellene vizsgálni a magyarországi uniós forrás céljait. „Jelenleg az egyetlen irány a feldolgozóiparnak a feldolgozása. Nem ártana azt végiggondolni, hogy jó-e az irány és megpróbálni módosítani. Lehet látni, hogy egy új ipari forradalom következik. Egyértelműen nem az a cél, hogy eszterga- vagy CNC vagy fröccsöntő gépeket vásárolunk, hanem 3-8 éves távlatba az emberi tudásban a képességekbe kellene fektetni, hogy nyomon tudják követni. Elképzelhető, hogy 3-5 év múlva a könyvelők felének, az esztergályosok felének nem lesz munkája. Akkor mit csinálunk ezekkel az emberekkel?” – tette fel a kérdést Essősy Zsombor.

Andor László szerint kockázatos, hogy az ország gazdasági növekedése nagymértékben függ az uniós beruházásoktól. „Magyarország az egyik olyan ország, amelyen a beruházások leginkább függnek az uniós transzferektől, úgy is szokták mondani, hogy beruházások, az uniós források szempontjából a legmagasabb szintű ráutaltak vagyunk, tehát fontos lenne, hogy ezek a források jól hasznosuljanak, de az is fontos lenne, hogy az ország kilábaljon ebből a helyzetéből, és ne csak ilyen vissza nem térítendő támogatásokból képzelje el a fejlődést, hanem visszatérítendő támogatásokból, a fejlesztési bankokkal közösen, mint például az EBRD, az Európai Beruházási Bank, ezeknek az ésszerű kombinációját kellene kitalálni, ami eddig nem történt meg” – fogalmazott Andor László.

Magyarország volt uniós biztosa hozzátette, az oktatás és az egészségügy forráshiányának enyhítésére kellene uniós forrásokat átcsoportosítani.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!