Mézhelyzet: elszomorító a kép

Az egyik Pest megyei méhészetben a keverék mézek égetésével tiltakoznak a silány minőség ellen. Baldavári László harminckét éve méhészkedik, évente harminc kilogramm mézet termel meg. Azt mondja, évről évre kevesebbet tud értékesíteni.

„A megtermelt felesleget nagyban értékesíti az ember, viszont a kereskedők nem vásárolják föl a mézeket, mert bekerült az EU-n belülre a kínai méz. Ráadásul, ami szomorú, összekeverik a magyar akácmézzel, amely hungarikum. Ezáltal nagyon sok – csak ha az egyesületet nézzük, tizenhatezer méhész családról van szó –, szerintem több mint tizennyolc-húszezer család megélhetését teszi bizonytalanná” – jelentette ki.

A Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete vizsgáltatta be az általuk találomra vásárolt mézeket. Kiderült, tizenkilencből tizenkilenc kínai adalékot is tartalmaz, tehát ipari méznek minősül, amelyet csupán adalékanyagként lehetne felhasználni.

„Jelenleg is több ezer ember veszi le a polcokról a jogellenesen ott lévő mézet, amelyről a legegyszerűbb vizsgálattal bebizonyítható, hogy ipari minőségű. Az ipari mézről tudni kell, hogy szigorúan tilos akácmézként forgalmazni, tehát fajtajelöléssel, és virágmézként is tilos forgalmazni. Ipari méz megjelöléssel lehet forgalmazni, de ezek akácmézként és virágmézként kerületek forgalomba” – mondta Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesületének egyik tagja, a tiltakozás szervezője.

Az egyesület szerint hetente mintegy százötven kamionnyi silány minőségű méz érkezik az unióba, miközben a magyar termelők nem tudják eladni a termékeiket.

„A kínai méz, ha mesterségesen kotyvasztják össze, illegális körülmények közt – mert Kínában sem legális ez a tevékenység –, az mindig nagy élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent” – mondta Takács Ferenc.

A méhészek december tizenkettedikére országos demonstrációt hirdettek. Kaptárt égetnek majd az olyan élelmiszerláncok előtt, ahol a polcokon ott vannak a kínai mézet tartalmazó termékek.