A Páneurópai piknik 30. évfordulóján hétfőn Sopronban rendezett ökumenikus istentisztelet után Angela Merkel és Orbán Viktor munkaebéden vett részt, majd ezt követően nemzetközi sajtótájékoztatón számoltak be a megbeszélés eredményeiről.
Ezen a miniszterelnök azt mondta: „Nem látni olyan eseményeket, amelyek megzavarnák a magyar–német kapcsolatokat, viszont vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a gazdasági együttműködés erősítését.” Kiemelte: a gazdasági kérdések álltak a tárgyalások súlypontjában, hiszen Németország első számú kereskedelmi partnere és befektetője Magyarországnak.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom minden évben rekordot dönt, a német befektetők a legmodernebb gyárakat hozzák Magyarországra. A Magyarországon működő 6000 német vállalat 300 ezer magyarnak ad munkát, és augusztus közepéig 17 új nagy német beruházásról született döntés – közölte. Orbán Viktor megjegyezte: az elkövetkező időben újabb menetrendet állítanak össze a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről a szakminiszterek.
Szó volt továbbá arról, hogy a német haditechnika fontos szerepet játszik a magyar hadiipari fejlesztésekben. Orbán Viktor elmondta: mindezek mellett az Európai Unió bővítéséről is egyeztettek, ugyanis Magyarországnak az az érdeke, hogy a Nyugat-Balkán mielőbb az unió része legyen.
Magyarország szorgalmazza az EU további bővítését, ebben kulcsország Szerbia, amellyel a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása Európa érdekét is szolgálja. Beszéltek a fejlesztési együttműködésről is Afrikában, mert a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, javítani kell Afrika népességmegtartó képességét, és ennek érdekében közös programokat finanszíroznak.
A kormányfő kiemelte: Közép-Európa most már hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez, ezért a hagyományos német–francia tengely kiegészül a közép-európai népek érdekeinek figyelembevételével. Ez egy új folyamat, amely most teljesedik ki, és Közép-Európa súlya az európai döntéshozatalban folyamatosan nőni fog. Hangsúlyozta: Németország érti ezt a folyamatot, ezért a német–közép-európai kapcsolatoknak kitüntetett jelentősége lesz az európai egység fenntartásában.
Politikailag elfogult vélemények
A miniszterelnök úgy vélte, az Európai Bizottság új elnöke esély Magyarországnak, és a régi viták helyett új vágányokon indulhatnak el a tárgyalások. A kormányfő úgy látja, a magyar demokráciát elmarasztaló vélemények politikailag elfogultak, nem nagyon tartalmaznak ténybeli állításokat. Azt ajánlotta, mindenki jöjjön Magyarországra személyes tapasztalatot gyűjteni, és akkor megérti, „hogyan élünk mi itt”. „Egyre jobban teljesít Magyarország, ezért jó okunk van rá, hogy folytassuk, amit elkezdtünk” – hangsúlyozta.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: harminc éve azért bontották le a falakat, hogy a keletnémetek szabadok lehessenek és biztonságban élhessenek, most pedig azért védjük a déli határt, hogy a németek továbbra is szabadságban, biztonságban élhessenek. A határvédelem a kötelességünk, amelyet az eddigieknek megfelelően el fogunk látni, bár jó lenne, ha Brüsszel átvállalná a költségek egy részét.
Fotó: MTI/Szecsődi Balázs
Mindenki maradhasson a hazájában
– A német–magyar kapcsolatoknak kulcskérdése a határvédelem – válaszolta lapunk kérdésére Orbán Viktor. Hozzátette: a migránsáradat nem ért véget, ez egy velünk élő fenyegetés, folyamatosan számolni kell a délről érkező nyomás növekedésével. Ausztriára és Németországra csak akkor nem zúdulnak rá az illegális bevándorlók, ha Magyarország védi a határait. A kötelezettségeinket maradéktalanul teljesíteni fogjuk, ezzel pedig a német–magyar jó kapcsolatokhoz is hozzájárulunk – jelentette ki.
Angela Merkel a Magyar Nemzet felvetésére elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok jók, a migrációt tekintve közös álláspont, hogy „odavisszük a segítséget, ahol a baj van”. A schengeni szabad mozgást fenn kell tartani, ehhez viszont a külső határokat jobban kell védeni. Ez akkor sikerülhet a legjobban, ha a menekülteket kibocsátó országokkal egyezményeket kötnek. A cél, hogy mindenki maradhasson a hazájában – fogalmazott a kancellár, aki szerint előremutató, hogy a vitás kérdésekről is nyíltan tudnak beszélni a felek.
A sajtótájékoztatón Angela Merkel ismét köszönetet mondott Magyarország lakosságának a határnyitásért, és ezáltal a német egység helyreállításához való hozzájárulásáért. Angela Merkel elmondta, hogy a megbeszélésen a jövőről, elsősorban az Európai Unió előtt álló kihívásokról esett szó. A kancellár egyetértett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elképzelésével, amely szerint az Európai Unió valamennyi tagállamát még jobban egyesítő politikára, „új startra” van szükség.
Kiegyenlített a kereskedelmi mérleg
A kancellár utalt a német vállalatok magyarországi befektetéseinek jelentőségére és eredményeire, amelyek jelentősen hozzájárultak a német cégek sikeréhez. A kereskedelmi mérleg kiegyenlített, ami azt jelenti, hogy a két ország rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. A német vezető ezzel összefüggésben utalt arra: „A kohéziós alapok, a strukturális alapok azzal a céllal jöttek létre, hogy erősítsék a konvergenciát az Európai Unión belül – és ha ránézünk a magyar gazdasági növekedési rátákra, akkor láthatjuk, hogy ezt a pénzt az ország valóban úgy fekteti be, hogy ez az emberek javát is szolgálja. Németország pedig örül, hogy itteni munkahelyeivel részt tud venni ebben a növekedésben.”
Angela Merkel a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban stratégiai szempontból és Európa jövőbeni egységét tekintve is fontosnak nevezte azt a kilátást, hogy a térség országai az unióba integrálódjanak.
