Megrótták az ’56-os plakátbotrány kapcsán megszólaló történészeket

Az egyik 1956-os plakáton szerepelt Dózsa László színművész neve, a pesti srácról azonban kiderült, hogy nagy valószínűséggel Pruck Pál lehet az. A Terror Háza Múzeum vezetője, az emlékév kormánybiztosa azonban ragaszkodott a saját verziójukhoz, Pruck Pál családjának felvetéseit komolytalannak tartotta és elutasította. Ekkor adtak az 1956-os Intézet történészei több olyan interjút, amelyben szembementek Schmidt Máriával. Ezért kaptak írásbeli figyelmeztetést az Országos Széchényi Könyvtár vezetőjétől.

„Nagyon úgy tűnik, hogy Orbán Viktor még mindig az Internacionálét dúdolja magában, hiszen a múltat végképp el akarja törölni. A mostani eset pontosan arról szól, hogy Fidesz-elit most már nemcsak a magyar jelent, hanem a magyar múltat is a saját tulajdonaként kezeli, és ha szakemberek a saját szakmai álláspontjukat megfogalmazva ellentétes véleményre jutnak, mint amit a Fidesz elitje elvár, akkor abból fegyelmi eljárás lehet” – reagált Jakab Péter, a Jobbik szóvivője.

A kereszténydemokraták hárítanak, bár sajtóinformációk szerint a fegyelmit az ’56-os emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária nyomására kapták a történészek. „Emlékezetpolitikai szakkérdésekben nem kívánunk megnyilvánulni. Úgy gondoljuk, nem a mi asztalunk, tessék megkérdezni azoktól, akik ebben az ügyben illetékesek” – nyilatkozta Hollik István.

Az indoklás szerint a történészek hibáztak, hogy az interjúkéréseket nem továbbították a sajtóosztálynak, ezért kapták a fegyelmit. Csakhogy a Széchényi-könyvtár nyilatkozati rendje szerint csak azokat a megkereséseket kell odaküldeni, amelyek konkrétan a könyvtár működésével függnek össze. A szakmai kérdésekre vonatkozó sajtómegkereséseknél erre nincs szükség – az erre vonatkozó utasítást pedig éppen a figyelmeztetéseket kiosztó főigazgató írta két éve.

„Egy ilyen intézkedés az állami szerv részéről biztosan sérti a szólásszabadságot – vélte Dojcsák Dalma. A Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint a könyvtár vezetője jogsértő módon járt el, amikor fegyelmit adott a kutatóknak a nyilatkozataik miatt. – Hogyha egy történész a saját kutatási területéről nyilatkozni szeretne, és az sehogy nem érinti az adott állami szerv belső működését, akkor azt minden további nélkül meg kell hogy tudja tenni.”

A fegyelmit kapó munkatársak közül Eörsi László nyilatkozott a Hír TV-nek. Newsroom című műsorunkban élő adásban mondta el, hogy ezután se fog engedélyt kérni arra, hogy a kutatási területével kapcsolatban interjúkat adjon. „Ha szakmai dolgokon vitatkozunk, végképp nem tudom elfogadni, nem tudom elképzelni, hogy ne lehetne megtenni. Úgyhogy nyilatkozom, ha szigorúan ’56-os szakmai kérdésekről van szó” – emelte ki a történész.

Azt is közölte: bár jogtalannak érzi a fegyelmit, nem kért jogorvoslatot.

Kerestük a könyvtár vezetését, hogy megkérdezzük, milyen szempontok alapján engedélyeznek vagy tiltanak egy-egy interjút, illetve hogyha engedélyezik, akkor az adott történésztől elvárják-e, hogy az interjúval kapcsolatban tartalmi kérdésekről is egyeztessen a könyvtár vezetésével. A könyvtár sajtóosztályán telefonon azt mondták, hogy a kérdésekre nem tudnak válaszolni.