Megmagyarázták, hogy mi dobta meg 30 milliárddal a vasútépítést

A tervek szerint óránkénti 160 kilométeres sebességgel is száguldozhatnak majd a vonatok Kelenföld és a dunántúli vasúti csomópont, Pusztaszabolcs között. A pályát két ütemben újítják fel, először Százhalombattáig, a folytatásban pedig Pusztaszabolcsig. Kicserélik a síneket, a felsővezetékeket, a biztosítóberendezéseket, az állomások magasabb peronokat, aluljárókat, lifteket és p+r parkolókat kapnak. Az első ütem költségeit egy tavalyi kormányhatározat bruttó 64 milliárd forintra tette. Az összeg egy év alatt 30 milliárddal emelkedett: egy november végén hozott határozatban már 94 milliárd szerepel.

„Lényegében alig van Magyarországon olyan európai uniós közbeszerzés, amelyben ne lenne jelen a túlárazás” – mondja a korrupcióellenes nemzetközi szervezet magyarországi vezetője. A Transparency International tapasztalatai szerint menet közben rendszeresen drágulnak a nagyberuházások. „Előfordul az is, hogy akár kormányhatározattal változtatnak ezeken a paramétereken, előfordul az, hogy egyszerűen olyan költségeket könyvelnek be a beruházásokba, amelyek egyszerűen nem valós költségek” – mutatott rá Martin József Péter ügyvezető igazgató.

A kelenföldi vasútvonalnál a 30 milliárdos pluszt Lázár János a bővülő műszaki tartalommal magyarázta december elején. „Az eredeti tervekhez és közbeszerzésekhez képest változott a tartalom, és a változó tartalomnak van többletköltsége, ez evidens. Minden beruházásnál előfordul, hogy a megbízó úgy dönt, hogy kibővíti a beruházásnak a tartalmát” – szögezte le a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A friss kormányhatározatban a beruházás rövid bemutatásánál ugyanaz a szöveg szerepel, mint a korábbiban. Máshol sem részletezik, hogy pontosan miben bővült a műszaki tartalom.

Ezért a vasúti korszerűsítésért is a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a felelős. A társaság szóvivője a 30 milliárdos eltérést azzal magyarázta, hogy az eredeti árbecslés hibás volt. „Itt a mérnökár megadásánál nem teljesen voltak egyértelműek a felelősségi körök. Ezt még korábban a tervező cég adta meg, amelyet a NIF átvett” – árulta el Loppert Dániel, a társaság osztályvezetője. Hozzátette: saját árszakértői csoportot hoztak létre azért, hogy ne a tervező cégek becslései alapján írják ki a közbeszerzést egy-egy beruházásra.