2024. 04. 19. Péntek Emma napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Vezércikk 21:00

Megint tárgyal Orbán Putyinnal

,

2017. május 13., szombat 17:04, frissítve: szombat 19:28

A Tienanmen téri kommunista emlékműnél koszorúzott pekingi látogatása elején Orbán Viktor. A magyar kormányfő a selyemút jövőjéről tárgyal a kínai fővárosban 28 állam- és kormányfő egyikeként. Sajtóinformációk szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel külön is egyeztet az orosz–magyar ügyekről.

A kormányfő házánál tüntetők nevezték át a Cinege utat, miközben Orbán Viktor Pekingben koszorúzott. A miniszterelnök a vérbe fojtott ’89-es diáktüntetésről világhírűvé vált Tienanmen téri kommunista Hősök emlékművénél hajtott fejet.

A kínai fővárosban 28 állam- és kormányfő tárgyal a Selyemút Gazdasági Övezet jövőjéről. Ezen vesz részt Orbán Viktor, aki a hivatalos programon kívül találkozott már a török államfővel és a mongol miniszterelnökkel, de a Magyar Nemzet értesülése szerint Vlagyimir Putyinnal is tárgyal.

„Önmagában az természetes dolog, hogy ha állami vezetők nemzetközi területeken találkoznak egymással. Mégis jellemző és mondhatnám gyanús, hogy erre a Putyin–Orbán-találkozóra éppen Pekingben kerül sor. Tehát, ha úgy tetszik, összejöttek azok az államok és azoknak a vezetői, ahol önkényuralom van, és ez nagyon komoly fenyegetést jelent a demokráciára és a szabadságra nézve” – mondta Bokros Lajos, a Szabadság és Reform Intézet elnöke.

Az LMP szerint Paks II. után újabb katasztrofális üzletről tárgyalhat Kínában Orbán Viktor. „Elfogadhatatlannak tartottuk, amikor Orbán Viktor titokban Vlagyimir Putyinnal megkötötte a paktumot a paksi bővítéssel kapcsolatban, de hozzá kell tennem, most Kínában, amikor ott találkozik Vlagyimir Putyinnal, akkor azt is tudjuk, hogy Kínában megkötötte az évszázad második legrosszabb üzletét. Az első számú a paksi bővítés, a második pedig a Budapest–Belgrád-vasútvonalnak a megépítési terve” – fogalmazott Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese.

Az áprilisi tüntetések oroszellenes hangulata azt mutatja, a hétköznapi emberek sem kérnek a moszkvai befolyásból – hangzott el a Szabadság és Reform Intézet konferenciáján. Sz. Bíró Zoltán történész szerint a civileket megbélyegző törvény is azt támasztja alá, hogy Budapest a moszkvai útra lépett.

„Újabb minősített lépést tesz Oroszország és a nemkívánatos szervezetek becikkelyezésével. Most már nemcsak megnehezíti és a társadalom előtt kompromittálni akar bizonyos civil szervezetek, hanem működésük betiltásának feltételeit is törvényi alapokra helyezi” – emelte ki a történész.

A konferencián az is elhangzott: Magyarországon már a kilencvenes években megjelentek azok a szélsőjobboldali, félkatonai szervezetek, amelyek mára egyértelműen orosz befolyás alá kerültek, és az elhárítást nagyban nehezíti a kormányzat erős oroszbarát politikája.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!