Megelőzhető lett volna a tojásszennyezés?

Magyar gyártónál is találtak szennyezett tojást. Az LMP szakpolitikusa szerint megelőzhető lett volna, hogy hazánkba is jusson a rovarirtóval szennyezett termékből.

Sallai R. Benedek Egyenesen című műsorunkban ismertette: pártja tavasszal, a kettős minőségi botrány kirobbanásakor készített egy élelmiszer-biztonsági akciótervet. „Ebben pont a Nébih forrásainak megerősítését, következetesebb ellenőrzéseket és az élelmiszer-biztonsági szabályok szigorítását kértük.”

A tojásokat beszennyező rovarirtó betiltott szer volt, „az állatgyógyászatban maradt meg kizárólag, atkák-bolhák ellen használták”, a forgalomba hozatala igen mérsékelt. Bár az állatorvosok nem írnak fel ilyen szert, Sallai szerint Szerbiából könnyedén bekerülhet a rovarirtó Magyarországra. Így a termelők sokszor nem is tudnak róla, hogy ilyen rovarirtót használnak a kártevőirtó cégek a telephelyeiken – emlékeztetett Sallai, majd hozzátette, nyugaton is alkalmazzák a szert.

A politikus azt is ismertette, a szer tartós fogyasztása idegrendszeri károsodáshoz vezethet – erről az ELTE tanszékein is folyt kutatás –, illetve hasnyálmirigyrák is kialakult tőle a kísérleti állatokban.

Ugyanakkor Sallai kijelentette: a magyar hatóságok nem léptek semmit a tojások kiszűrésére, miután nyugaton már tudtak a nyugati szennyezésről. Csupán egy hét elteltével rendelték el a Nébihnek, hogy tartsák meg az ellenőrzéseket. Sallai szerint ha elfogadnák az LMP javaslatait, akkor ilyen nem fordulhatna elő, mert a hatóságnak lenne kerete folyamatos „monitoring-ellenőrzésekre”, ami kizárja annak a lehetőségét, hogy sokáig ne történjen semmi. „Ha Belgiumban nem mutatják ki, akkor soha nem jövünk rá, hogy magyarországi tojásban is van, ez a tragédia” – jelentette ki Sallai, majd feltette a kérdést: vajon hány ilyen szer lehet még? „Ott van a glifozát, egy növényvédő szer, az ENSZ megfelelő szervei bizonyították, hogy rákkeltő. … Vajon hány helyen lehet ott?” A probléma az, hogy minden élelmiszer-vizsgálat feltárja e hatóanyagokat az élelmiszerekben – tette hozzá.

„Belgiumban kell észrevenni valamit, hogy Magyarországon a hatóság egy hónappal később kimenjen, és cselekedjen. … A Nébih erőforrásait azért kell növelni, hogy ne csak bizonyos esetekben, amikor Zsigó Róbert bejelent valamit, hanem folyamatosan és következetesen meglegyenek a kapacitások” az ellenőrzésekre. Sallai szerint a tojás esetében két kockázat is felmerült: egyrészt tiltott szert hoztak és használtak Magyarországon, másrészt pedig ha élelmiszer-hamisításról van szó, az szintén a Nébih ellenőrzésének felelőssége lehet.

Az LMP-s politikus szerint meglenne az emberi és szakmai háttere a hatóságnak arra, hogy kiszűrje a veszélyes élelmiszereket, csak anyagilag nincsenek erre lehetőségek – ezért emelnének a forrásokon. „Gyakorlatilag ad hoc jelleggel valósulnak meg az ellenőrzések, pedig folyamatos monitoring kellene.”

Tekintse meg a teljes interjút:

A vizsgálat még folyamatban

Pleva György szerint az EU-ban más szervek is megszenvedték a bürokráciacsökkentést, ezért hozták meg azt a rendelkezéscsomagot, amellyel a vállalkozókra helyezték a felelősséget. A hatóság kockázatbecslési, illetve véletlenszerű ellenőrzéssel igyekszik kiszűrni a nem megfelelő termékeket.

A Nébih igazgatója arról beszélt, hogy a hibák többségét tudatlanság, nemtörődömség okozza, és azt is kijelentette: az ellenőrzések számának növelése nem hozná meg a kívánt eredményt. „Éppen ezért hozta létre a Nébih az élelmiszer-biztonsági stratégiát” – tette hozzá.

Pleva szerint azzal nem tudunk védekezni, hogy megmossuk a tojást, mivel a fipronil nevű szer a zsírszövetekben raktározódik el, ezért is a tojás az egyik legveszélyeztetettebb termék a szennyezésre. Ismertette: egyetlen magyar cégnél találtak szennyezett tojást, itt vizsgálják, hogyan kerülhetett a szennyező anyag a termékre.

A szakértő ugyanakkor kijelentette: a szer csak nagy dózisban rákkeltő hatású, a Magyarországon talált mennyiség a hatóság szerint nem veszélyes, „de nyilván minden vegyi anyaggal úgy vagyunk, hogy minél kevesebbet akarunk fogyasztani belőle”. A szennyezett tojásokról további információt a Nébih honlapján találhatunk, és Pleva azt is ismertette, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vitaleggs Kft. telephelyén találtak rovarirtós tojást. A cég széles körben terítette az árut, és a visszahívás is a vállalat feladata az EU-s jogszabályok szerint – ezt pedig a Nébih ellenőrzi is. Emellett a nagyobb felvásárlókkal is felvették a kapcsolatot a tojások kapcsán.

Tekintse meg a teljes interjút: