2024. 05. 06. Hétfő Ivett, Frida napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Napindító 07:30

Még évekig nyöghetjük a pereskedő rabok kártérítését

2016. január 20., szerda 17:33, frissítve: szerda 18:22

Még legalább 3 évig fizetheti a magyar állam a kártérítéseket a börtönviszonyok miatt pereskedő raboknak. A túlzsúfoltság ugyan csökkent, de még most is három-négyezer elítélttel több ül, mint ahány férőhely van. A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka azzal számol, hogy 2019-re készülhetnek el az új börtönök. Évet értékelt a katasztrófavédelem is. Mostantól a kéményseprésért is ők felelnek azokon a területeken, ahol az önkormányzatok a feladatot átadják az államnak.

Egy év alatt 143 százalékról 135-re csökkent a magyar börtönök túlzsúfoltsága. Vagyis 13 200 férőhelyen 17 800-an osztoznak. Ezt segítette az is, hogy tavaly valamivel kevesebb elítélt volt, mint 2014-ben. „Ez egyébként a 22-es csapdája, mert hogyha én leválasztom az illemhelyet, akkor csökkentem a rendelkezésre álló férőhelyet” – jegyezte meg Csóti András.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka szerint a körülmények is javulnak, az ideális állapotot azonban csak 2019-re érhetik el. Négy intézet bővítése már megkezdődött, és több börtön is épül a következő években. Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón ötszáz férőhelyes intézet lesz. Addig azonban azzal számolnak, hogy a bíróság újabb kártérítéseket ítél meg a raboknak a börtönviszonyok miatt.

„Eddig 250 ezer euró került kifizetésre kártérítés címén. Nyilvánvalóan vannak nem jogerős ítéletek és további folyamatban lévő perek is. Nagyságrendileg a börtönök nem olcsó működtetésű intézmények, gyakorlatilag több 10 milliárd forint az a terv, amely a kormány előtt van” – tette hozzá Csóti András.

A rendészeti államtitkár bízik abban, hogy a strasbourgi bíróság figyelembe veszi majd a kormány börtönfejlesztéseit. „Nem egy helyes dolog annak fenntartása, hogy az elítéltek kártérítést kaphassanak. Itt jelentkezik az a nagy feladat, amiről beszéltünk, a férőhely-bővítési program. Én azt gondolom, hogy az EU-bíróság is, amennyiben látja ezeket az erőfeszítéseket, ezt a gyakorlatot, hát nem fogja tovább bővíteni. De itt komoly feladataink vannak” – fogalmazott Tasnádi László, a BM rendészeti államtitkára.

Évet értékelt a katasztrófavédelem főigazgatója is: „2015 csendes év volt a katasztrófavédelem történetében, két viharos nap kivételével elkerülték az országot a szélsőséges időjárás következményei, nem volt sem árvíz, sem jelentősebb belvíz” – mondta Tollár Tibor.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára már a 2016-os feladatokat is megszabta. „Meg kell kezdeni a készenléti járműállomány, kiemelten a gépjármű fecskendők és a magasból mentő járművek ütemezett korszerűsítését is. Meg kell teremteni a szervezeti, valamint a személyi és tárgyi feltételeket a tűzoltó járművek kis szériás sorozatgyártásának elindításához, és a 2016. évi ütemezésnek megfelelő  legyártásához is. Fontos, amely egy új feladat lesz, hogy végre kell hajtani a kéményseprőipari szolgáltatás végzése érdekében szükséges szervezeti és technikai fejlesztéseket” – jelentette ki Kontrát Károly.

Az államtitkár arról nem beszélt, hogy a kéményseprés átvétele mekkora többletkiadást jelent majd a katasztrófavédelemnek.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!